Amerika és '56: beváltatlan ígéretek
Az 1956-os forradalom résztvevői közül sokan remélték, hogy szabadságharcukat megsegíti az Egyesült Államok. A Szabad Európa Rádió hallgatói a harcra buzdító műsorok alapján úgy vélhették, hogy Amerika kiáll teljes függetlenségünk mellett. Valóban voltak olyan, Washingtonban írt forgatókönyvek, amelyek politikai-katonai nagyhatalmi alkut javasoltak: amerikai csapatkivonást a szovjetért cserébe. Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter viszont kizárták a katonai beavatkozás lehetőségét, mert attól tartottak, hogy az nukleáris háborúhoz vezetne.
"Az amerikai elnök mindössze annyit vállalt, hogy október 27-én, majd később is, a szovjet vezetés értésére adják: az Egyesült Államok nem tekinti potenciális szövetségesének a majdan felszabaduló Magyarországot" - írja egy elemzésében Rainer M. János történész. Ezt a NATO bővítése miatt aggódó szovjet politikusok megnyugtatásául szánták. Így Moszkva számára világossá vált, hogy a katonai akció során nem kell amerikai beavatkozástól tartaniuk. A visszafogott amerikai állásfoglalással foglalkozott 1956-ról szóló könyvében Charles Gati is, aki kutatásai során kimutatta, a CIA-nak a forradalom idején mindössze egy ügynöke volt Magyarországon. Az illető a követség magyarul tudó munkatársa volt, aki "más feladatai" miatt nem tudta elhagyni az épületet. Gati betekinthetett a CIA 1958-as operatív anyagaiba is, s megdöbbenéssel tapasztalta: a "Kelet-Európa felszabadításáról" szóló ígéretek mögött gyakorlati lépést nem lehetett felfedezni. Akad arra utaló jel, hogy Amerika vezetői úgy vélték - mint ahogy azt a The New York Times akkori külpolitikai szemleírója, C. L. Sulzberger megírta -, hogy Kelet-Európában a titóizmus, azaz a "nemzeti" típusú kommunizmus a felszabadulás első lépcsője. De ennek támogatására sem dolgoztak ki tervet.
A Szabad Európa Rádió eközben a lehető legradikálisabb célok kitűzését szorgalmazta. Az amerikaiak maguk is érezték, hogy a SZER-nek a forradalom alatti munkássága nem volt hasznos. Bizonyítja ezt, hogy az amerikai vezetés kérésére a nyugatnémet kormány a forradalom leverése után kivizsgálta az 1956 őszén történt eseményeket, és meghallgatta az elhangzott kommentárokat. A bonni vizsgálat eredményéről Konrad Adenauer kancellár 1957. január 25-én így beszélt: "Az ellenőrzés kimutatta, hogy a sajtóban megjelent ama megállapítás, amely szerint a Szabad Európa Rádió nyugati fegyveres támogatást ígért a magyaroknak, nem felel meg a tényeknek. Történtek azonban megjegyzések, amelyek hamis értelmezésekhez vezethettek. Sor került egy megbeszélésre, amely személyi változáshoz is vezetett."
Az USA, bár "aktuális érdekeinek megfelelően" nem segítette Magyarországot 1956-ban, a forradalom alatt és után Nyugatra menekülők sokaságának befogadásával, az itthoniakkal való kapcsolattartás elősegítésével mégiscsak teljesítette nemcsak politikai, de erkölcsi kötelességét is.
