Pár rózsaszín dúc
A 170 négyzetméter alapterületű, nyolc méter magas, öttonnás építményt két litván szobrász, Aigars Bikse és Kristaps Gulbis tervezte. A Pink House bejárja egész Európát: a tavalyi velencei biennáléról Birminghambe utazott, kéthetes budapesti fennállása után Brémába, Rigába látogat.
- A klasszikus forma és a popkultúra banális színének ötvözésével a magas művészetet akartuk demisztifikálni - magyarázza Kristaps Gulbis.
Meg akarták nyerni az embereket, akik ódzkodnak a sokszor érthetetlennek, elitnek bélyegzett kortárs művészettől. Gondolták, majd ők közel viszik hozzájuk - legalábbis az intézményt biztos: a templomot általában a városközpontokban helyezik el. Olyan teret adva az alkotóknak, ahol véleményük szerint márványpadló és hatalmas rézkilincsek nélkül is komolyan vehető a művészet. Azt szeretnék ugyanis reklámozni.
Hogy aztán milyen programmal töltik meg az épületet, azt a tulajdonosok már a befogadó országra bízzák. A főképp kulturális rendezvényeknek szánt intézmény velencei debütálásakor mégis furcsa műsorral szórakoztatta az érdeklődőket: bárki benevezhetett a házban rendezett sárcsatákra. A medencében hadakozó nők és férfiak a művészek elképzelése szerint a nemek közötti esélyegyenlőtlenség problémáját szimbolizálták, "body art" kivitelben.
A budapesti vendéglátó, a Ludwig Múzeum Gerhes Gábor és Lea Dietrich fotóművész Német- és Magyarországot bemutató, ez alkalomra készült fotókiállításával, animációs filmvetítésekkel, videoinstallációkkal és kiállítás performance-okkal várja a közönséget, mindennap reggel tíztől az este tízes kapuzárásig.