Habár a múzeumok sanyarú helyzete az elmúlt években közkeletű toposszá vált, bármilyen hihetetlen, még nélkülözés és nélkülözés között is jelentős különbség van. Az úgynevezett országos múzeumok közé két évvel ezelőtt egyenlőségjelet tett a Medgyessy-kormány intézkedése, amellyel bevezették az állandó kiállítások ingyenességét. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - mára két nagy táborra szakadtak ezek a közgyűjtemények.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fenntartói körébe tartozó tizenhárom intézményre ma már határozott irigykedéssel néz a másik tíz, amely valamely más minisztérium - a belügyi, a gazdasági, a környezetvédelmi vagy épp a földművelésügyi tárca - alá tartozik. Ahogy egy múzeumigazgató fogalmazott: "szerintem a Szépművészeti egy katalógusra többet kap egy sztárkiállítás idején, mint mi az egész éves fenntartásra".

Már az ingyenesség bevezetése után nem sokkal fölmerült a terv, hogy az országos múzeumok mindegyike tartozzék a kulturális tárca fenntartói körébe. Hamar kiderült ugyanis, hogy bár a közgyűjteményekről szóló törvény kiköti, milyen fenntartói támogatást kell kapnia egy múzeumnak, és az ingyenesség kompenzációját is a minisztériumok feladatául szabták, az eredeti elképzelések ellenére a nem NKÖM-fenntartású gyűjteményeknek hamar "fölkopott az álluk". A rendelkezésre álló adatok szerint például a Mezőgazdasági Múzeumnak az idén már a bérkeretéből is lefaragott a földművelésügyi tárca, és eleve úgy készítették el költségvetésüket, hogy szakmai munkára, üzemeltetésre csak saját bevételükből költhetnek.

Hasonló a helyzet a gazdasági tárca alá tartozó Közlekedési Múzeumban is, ahol a fenntartó ebben az évben csak a bérköltséget fedezi, dologi kiadásokra nem szánt költségvetési pénzt. Nem kapta meg az intézmény a jegyár-kompenzációt sem, pedig a múzeum - papíron legalábbis - tavaly félmillió látogatót fogadott, a legtöbbet az országban. A szükséges pénzt persze meg lehet termelni - mondja Sági Zoltán, az idén januárban hivatalba lépett főigazgató -, csak épp a sok bevételt hozó rendezvények idején a látogatókat óhatatlanul ki kell zárni az intézményből.

Nem véletlen, hogy a főigazgató jó megoldásnak tartaná, ha a múzeum a NKÖM fennhatósága alá kerülne. Más okból, de támogatná ezt a megoldást a Belügyminisztérium által fenntartott Rendőrség-történeti Múzeum esetében is: a korábban általa vezetett közgyűjtemény számára elsősorban szakmai szempontból lenne előnyös ez a váltás.

Lapunk úgy értesült, hogy az országos múzeumok NKÖM alá csoportosítása határozott kormányzati cél, de a részletek kidolgozása csak az elkövetkező hetekben várható. A tervek szerint január elsejétől valósulna meg ez a lépés. Kérdés persze, hogy a mai listáról valóban minden intézményt érintene-e a változás: információink szerint a tíz máshová tartozó múzeum némelyike esetében még nem született meg a döntés. Egyes tárcák ragaszkodni látszanak az intézményükhöz, noha fenntartásán jó ideje inkább spórolnak.

Kérdés az is, hogy januártól az intézményekkel együtt megfelelő költségvetési támogatást is kap-e a kulturális tárca. Ha nem, az komoly feszültséget kelthet, hiszen akkor több múzeumnak kell osztoznia ugyanannyi pénzen. Elképzelhető, hogy végeredményképp újragondolják az ingyenességet is. Hasonlóan eldöntetlen egyelőre, hogy mit takar a kormányprogramban is szereplő "nemzeti intézmény" kifejezés. Sokan azt valószínűsítik, hogy a hasonló feladatokat ellátó intézmények összevonására, a párhuzamosságok megszüntetésére, ésszerűsítésre kerül majd sor.

A Közlekedési Múzeum az idén már csak a béreket kapta meg a gazdasági tárcától