Birtok, amelyen életben maradnak a katicák
Amikor a tyukodi határban Rádi Géza helyi nagygazda birtokára érünk, harcias fekete kutya ugrik elő a kerítés mögül. A neve: Morfeusz. De ez a kutya a névadó görög istentől eltérően nem az álmokra felügyel, hanem - egy kisebb korccsal együtt - biztonsági őrként szolgál a gyümölcsösben. Van mit őrizniük: az ötvenéves Rádi Gézának egy hektár híján százhektáros birtoka van, ebből negyven hektár saját tulajdon, a többit bérli. Ez a birtoktest már a nagysága miatt is különleges lenne, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agrártérképét egyre inkább a területek elaprózódása jellemzi. De különleges ez a gazdaság amiatt is, mert Rádi Géza részt vesz a - nemzeti vidékfejlesztési terven belül meghirdetett - agrár-környezetgazdálkodási programban, azon belül az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogramjában. Ez azt jelenti, hogy az ő birtokain - Magyarországon még ritkaságszámba menő - környezetkímélő gazdálkodás folyik szigorú előírások és feltételek betartásával - az ott termelt áru már-már bioterméknek is megfelelne.
Ha Rádi Gézának a nyolcvanas években azt mondja valaki, hogy 2006-ban szinte biominőséget produkál majd a tyukodi határban, egy szót sem értett volna a jóslatból. Akkor ugyanis még kőművesként dolgozott, nem voltak birtokai, nem is voltak szabadon megvásárolható földek, és nem tudta, mit jelent az, hogy biotermék. A rendszerváltás után, amikor a kárpótlási jegyekkel földet lehetett szerezni, a Rádi család azonnal élt a lehetőséggel.
A birtok hetven százalékán szántóföldi növénytermesztés folyik: a földbe búza, őszi árpa, napraforgó és kukorica kerül. A fennmaradó csaknem harminc százalék gyümölcsös: alma, szilva és meggy. Az agrár-környezetgazdálkodási programban a gazda támogatást kapott mind a hetvenhektárnyi szántóföldi kultúrára, a gyümölcsösök közül azonban még csak három hektárra - a többi ültetvény még túl fiatal. De mivel is jár az, ha valaki részt vesz egy ilyen programban?
- Elsősorban a szigorú technológiai fegyelem betartásával, másodsorban sok papírmunkával, harmadrészt pedig azzal, hogy a környezetkímélő gazdálkodás következtében életben maradnak a katicák - mondja Rádi Géza, majd elém tol egy kivonatot a kötelezően betartandó előírásokból. Hosszú listát olvasok különböző csávázó, gombaölő, gyomirtó és rovarölő szerekről.
- Meg van határozva, hogy milyen szerekkel permetezhetek, milyenekkel nem - magyarázza a gazda. - Másfajta szereket használok, mint eddig. Például olyan rovarölőket, amelyek elpusztítják a legveszélyesebb kártevőket, de életben hagyják a katicabogarakat vagy a fátyolkákat.
Előírás az is, hogy Rádi Gézának úgynevezett gazdálkodási naplót kell vezetnie, napra pontosan, s ezt ellenőrzés céljából le kell adnia a szaktárcának. Birtokán rendszeresek az ellenőrzések: épp a közelmúltban jártak nála az illetékes mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal szakemberei. Mindent rendben találtak. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztalták volna, csökkenthették vagy akár meg is vonhatták volna a támogatást. Sőt: az előírásokat megszegő gazdálkodókat ki is lehet zárni a programból.
Rádi Gézának a célprogram keretében hektáronként 34 ezer forint támogatás jár öt éven keresztül. Ha ehhez hozzáadjuk az állami területalapú támogatás hektáronkénti 40 ezer forintját, akkor csinos summa a végeredmény egy csaknem százhektáros birtokon. De szükség is van az anyagi tartalékra, hiszen a gazdaság folyamatos technikai fejlesztést igényel, egyre újabb és modernebb gépparkra van szükség. Ráadásul a befektetett tőke megtérülése sem garantált: míg 2004-ben Rádi gazda 140 mázsa megygyet termesztett, 2005-ben már csak 8 mázsa jött össze. Tavaly elfagyott minden. Az idei termés már szerencsésebbnek ígérkezik.
Rádi Géza távlati tervei között az szerepel, hogy egyes kultúrákkal teljes egészében áttér a biogazdálkodásra, szerinte ugyanis ebben az egyre népszerűbb ágazatban mind több a pénz és a lehetőség.
- Az már most látszik, hogy megérte befektetni, fejleszteni és pályázni - mondja a gazda -, nem termelek veszteséget, s ami a lényeg, nem marad a nyakamon az áru. Nagyobb felvásárló cégekkel állok kapcsolatban, s eddig minden évben sikerült az értékesítés.
Gazda László, a megyei közgyűlés elnöke, szocialista parlamenti képviselő azt mondja: támogatni kell a környezetalapú gazdálkodást Szabolcsban, mert a megyében elaprózott a birtokszerkezet, sok helyütt gyenge a föld minősége, s számos gazdának nincs akkora tőkéje, hogy versenyképes tudjon maradni. Ezen okok miatt az embereknek meg kell érteniük, hogy a hagyományos értelemben vett gazdálkodásnak sok helyütt befellegzett, újabb és újabb lehetőségeket kell felkutatni. Gazda László szerint különösen fontos ez a vízjárta, sérült területeken, ahol az árvizek miatt ellehetetlenül a hagyományos gazdálkodás.
