Petíció a művi meddővé tétel ellen
A művi meddővé tétel engedélyezése ellen Szili Katalin házelnöknek címzett petíciót adtak át a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által rendezett nagygyűlés résztvevői nevében a szervezet vezetői hétfő este a Parlamentnél. A petíciót Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vette át. A tüntetők a dokumentumban arra kérik az Országgyűlést, hogy még július 1. előtt helyezze hatályon kívül az egészségügyi törvénynek a művi meddővé tétellel foglalkozó paragrafusát. Azt is kérik, hogy ezt követően a parlament haladéktalanul vegye tárgysorozatába a kérdés teljes körű törvényi rendezését. A nagygyűlés elején, a Parlament előtt felállított színpadnál megjelentek a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának a plenáris ülésen részt vevő képviselői is, Semjén Zsolt vezetésével.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke tegnap reggel a TV 2-nek nyilatkozva arról beszélt: alapvető problémájuk, hogy a művi meddővé tétel "engedélyezi a csonkítást, ami magukat az orvosokat is szembehelyezi a hippokratészi esküvel, hiszen arra kötelezi őket, hogy alkalomadtán csonkítsanak, ők pedig a gyógyításra esküsznek föl". Patrubány Miklós szerint át kellene vennünk az olasz szabályozást, amely tiltja a művi meddővé tételt.
E nézőponttal élesen szemben áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőinek véleménye, akik nemrégiben olyan tartalmú állásfoglalást tettek közzé, hogy a művi meddővé tétel kapcsán kialakult vitában keveredtek a vallási, a lelkiismereti, az orvosi, az alkotmányossági és az emberi jogi szempontok.
- Felnőtt, cselekvőképes emberek önrendelkezési jogát indokolatlan lenne korlátozni - mondja Csernus Eszter, a TASZ ügyvivője, betegjogi programvezetője. - A magyar jog feltételezi, hogy 18 éves kortól honfitársaink képesek felelős döntéseket hozni, ezek némelyikével azonban a társadalom egy része esetleg nem ért egyet. Mivel a sterilizáció visszafordíthatatlan elhatározásnak tekinthető, fontosnak tartjuk hangsúlyozni a megfelelő tájékoztatás szükségességét, és azt, hogy szükség van gondolkodási idő beiktatására. Csakhogy ezek óvó és nem kizáró feltételek.
Az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg az eddigi szabályozást, mert alkotmányellenesnek találta, hogy a törvény a már megszületett gyermekek számától teszi függővé a sterilizációt. (Az AB ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőségét az új szabályozásnak.) Komoly jogbizonytalanságot és indokolatlan szigorítást okozott volna azonban, ha csak ezt az egy tételt veszik ki a szövegből. Például egy 28 éves háromgyermekes édesanya eddig kérhette a művi meddővé tételét, a 35 éves - a TASZ szerint eddig sem jogos - korhatár meghagyásával azonban már kiesett volna a műtétre jelentkezők köréből.
Csernus Eszter úgy véli: a felnőtteket jogi eszközökkel nem szükséges önmaguktól megvédeni, a szabályozásra pedig elsősorban a gondnokság alatt álló, azaz jogilag cselekvőképtelen nők miatt van mielőbb szükség, hogy ők ne kerülhessenek kiszolgáltatott helyzetbe.
