Pontosabban a marylandi Bethesdában szervezett konferencián összegyűjtötték és elemezték a témába vágó statisztikai és tudományos eredményeket, köztük a legmodernebb genetikai és molekuláris adatokat is. Bebizonyosodott: a sok szesz árt, azonban a mérsékelt alkoholfogyasztás kifejezetten kardioprotektív, azaz szívvédő hatású. Jobban csökkenti az infarktusos halálozást, mint az absztinencia!

Az első kérdés persze az, ki a mérsékelt szeszfogyasztó: az amerikai tudósok definíciója szerint olyan hölgy, aki naponta maximum egy, illetve az a férfi, aki maximum napi két "italt" fogyaszt. Amerikában egy ital 3,5 deciliter sörnek, 1,5 deci bornak vagy fél deci tömény szesznek felel meg.

És még egy fontos tézis: az igazán sokat ivóknak természetesen nincs miért örülniük. Az alkohol nagyobb mennyiségben egyértelműen méreg, amely nemcsak a májat, de a szervezet minden erét erősen károsítja. Úgynevezett toxikus kardiomiopátiát (szívizomsorvadást) okoz, s az visszafordíthatatlanul tönkreteszi a szívet.

Ám most a mérsékelt ivókról lesz szó. A Journal of the American College of Cardiology magyar kiadásában (is) olvashatók az alkohol hasznos hatását bizonyító, statisztikailag meggyőzően nagy számokkal operáló adatok (az Egyesült Államokban 13 millió, koszorúérelváltozások okozta szívbetegségben szenvedőt tartanak nyilván). Az elemzések szerint a mérsékelt szeszfogyasztás 20-45 százalékkal csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát.

Úgy tűnik, a vörösbor kiemelt védőszerepe legenda csupán (és a vörös ital sem csinál több vörösvérsejtet...) Kizárólag a bor alkoholtartalma felelős a pozitív élettani hatásokért, elsősorban a vérzsírok kedvező irányú eltolása révén. A mérsékelt alkoholfogyasztás 30 százalékkal növeli a "jó" zsírféleség, a magas sűrűségű lipoproteinben lévő koleszterin (HDL-C) szintjét. Ez egymagában is 50 százalékkal csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát.

Az alkohol számos más fiziológiai hatáson át, közvetve is gátolja az erek meszesedését. Növeli a sejtek inzulinérzékenységét, csökkenti az úgynevezett gyulladásos mediátorok, többek között az interleukin (IL)-6 és C-reaktív protein nevű fehérjék koncentrációját. Ennek köszönhető az alkohol kedvező véralvadás- és gyulladáscsökkentő hatása - márpedig mindkét kórélettani folyamatnak döntő szerep jut a szívinfarktus fellépésében, pontosabban az ahhoz vezető folyamat, a koszorúereket elzáró vérrög (trombus) kialakulásában.

Az alkoholnak korábban vérnyomáscsökkentő hatást is tulajdonítottak, de az újabb kutatások ezt legalábbis megkérdőjelezik. Egy többéves, nagy betegszámú vizsgálat szerint a mérsékelt italfogyasztók vérnyomása átlagosan csupán 1 (egy) Hgmm-rel csökken. Ez nem igazán értékelhető javulás. De legalább nem lett a szesztől magasabb a vérnyomás...

Sötét területe a kardiológiának az ún. hirtelen szívhalál problematikája, és az alkohol ellenzőinek nyomós tudományos érveket szolgáltat. A hirtelen szívhalál pontos kórokait folyamatosan kutatják, de anynyi biztos, hogy a szívmegállásban komoly szerepet játszanak az úgynevezett rosszindulatú ritmuszavarok. Márpedig az alkoholnak bizonyított a szív ingerképzésére és -vezetésére, az "áramellátásra" kifejtett károsító hatása. Nagy a szórás, hisz a különböző tanulmányok az alkoholnak öt és ötven százalék közötti szerepet tulajdonítanak, enynyiben teszik felelőssé a hirtelen szívhalálért. A ritmuszavarok kialakulásáért számos kórélettani és öröklődési (genetikai) tényező is felelőssé tehető, amelyek valószínűleg együttesen alakítják ki ezt az életveszélyes állapotot.

Dr. Khoór Sándor kardiológus főorvos szerint a szív ereit védő és károsító hatásokról ma még nem született konszenzus, és több elmélet is létezik. A passzív folyamat elmélete megdőlni látszik. Azaz az érfalban a meszes rögök, a plakkok kialakulása nem egyszerű zsírlerakódás következménye, hanem gyulladásos, hormonális és anyagcsere-folyamatok bonyolult kölcsönhatásával zajló aktív sejttevékenységé. Hogy tehát a CH3-CH2-OH alkoholmolekula az érelmeszesedés folyamatára közvetlenül vagy közvetve hat, ma még nem dőlt el teljesen.

Sajnos hasonló magyarországi egzakt adatok Khoór doktor tudomása szerint nincsenek. Pedig a jelentős magyarországi alkoholfogyasztás miatt ez a kérdés legalább olyan égető, mint Nyugaton.

Mielőtt tehát az alkoholfogyasztók igazolva éreznék szenvedélyüket, netán szenvedélybetegségüket, kénytelenek vagyunk lehűteni a kedélyeket: bár az Amerikai Kardiológiai Társaság (az AHA) is bizonyítottnak ismeri el a mérsékelt szeszfogyasztás pozitív szívhatását, kifejezetten ellenzi, hogy az alkoholt kardiológiai betegségek megelőzésére és gyógyítására is felhasználják. Az alkohol más jellegű veszélyei sokkal nagyobbak.