Félig feketén épülnek az autópályák
Gazdátlan talicskák és menekülés közben szétdobált lapátok - a gőzerővel folyó munkák helyett ez a kép fogadta az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőreit a múlt hónapban az M6-os autópálya 25-ös kilométerénél. Az akkor éppen két hónapos késésben lévő beruházáson dolgozó feketemunkások a közeli csárdában koccintottak a hírüknél lassabban járó munkaügyi felügyelők egészségére. Bírságolás előli megmenekülésük azonban nem sokat változtatott azon a végső megállapításon, hogy a sztrádaépítésekben részt vevő cégek fele szabálytalanul foglalkoztatja dolgozóit.
Augusztus 1-jétől nyilvános adatbázisban teszi közzé az OMMF azoknak a cégeknek a nevét, amelyek munkaügyi jogsértést követtek el - jelentette be Papp István. Az OMMF elnöke elmondta: az autópálya-építésben érdekelt generálkivitelezőkkel már megállapodtak, hogy nem szerződnek a feketelistán szereplő cégekkel, és saját alvállalkozóiknak is javasolni fogják az ilyen vállalkozások elkerülését. A szabályosan eljáró társaságokat az elképzelések szerint az OMMF akkreditálja majd, és erről igazolást is ad. Csak találgatni lehet, mindez mennyire lesz hatásos. Mindenesetre az építőipari ágazaton belüli szigorú fellépést indokolja, hogy a szabálytalanul foglalkoztatottak közel felével itt találkoznak a munkaügyi felügyelők.
Az OMMF májusban és június elején lezajlott akciójában hat megyében egyszerre ellenőrizte az autópálya-építéseket. A munkaügyi felügyelők 576 cégnél vizsgálódtak. Tapasztalataik szerint a vállalkozások 54 százaléka szabálytalanul foglalkoztatta dolgozóit. Bejelentés és munkaszerződés nélkül 312 cégnél összesen 1047 fő - az összes foglalkoztatott 34 százaléka - dolgozott. Az ellenőrzött több mint háromezer külföldi közül azonban csupán 52 fő foglalkoztatása nem felelt meg a szabályoknak.
A legsúlyosabb szabálytalanságokat az M6-os építésénél találták. A sztráda Pest megyei szakaszán ellenőrzött 23 cég 158 dolgozója közül csupán tíznek voltak rendben a papírjai. Hasonló képet mutatott az M6-os Fejér megyei szakasza is, ahol 109 munkavállaló közül 101 dolgozott feketén. Lényegesen jobb volt a helyzet az M4-es építésénél. Ott 51 dolgozó közül csupán nyolcat foglalkoztattak szabálytalanul.
Az OMMF álláspontja szerint a munkaügyi előírások betartatása, a szabálysértések megelőzése, illetve büntethetősége érdekében szükség lenne a fővállalkozók felelősségének növelésére. A tapasztalatok szerint ugyanis az alvállalkozóként dolgozó cégek gyakran trükkökkel próbálnak kibújni a kiszabott bírságok megfizetése alól.
Gondot okoznak például a fiktív, valójában nem is létező cégek. Emellett a hatósági eljárás során nem mindig derül ki, ha a munkáltató felszámolási vagy csődeljárás, végelszámolás alatt áll, holott ez veszélyeztetheti a kiszabott bírságok behajtását is. Gyakori, hogy a megbírságolt cégek tulajdonosai a vállalkozás megszüntetésével próbálnak kibújni a fizetési kötelezettség alól. De az sem ritka, hogy a jogsértést külföldi vagy nem fellelhető személyekre, cégekre hárítják.
Az autópálya-építőknek a munkabiztonságra vonatkozó szabályok betartása miatt sincs dicsekednivalójuk: az ellenőrzések során kilenc céget összesen 2,9 millió forintra büntettek a munkavállalók súlyos veszélyeztetése miatt. Tizenhárom munkáltatónak pedig 81 ezer forint helyszíni bírságot kellett fizetnie. A tapasztalatok szerint a leggyakrabban az egyéni védőeszközök - fejvédő sisakok, a láthatóságot segítő mellények - használatát mulasztják el. A munkaárkokban dolgozókat gyakran nem védi dúcolat, a magasban dolgozó munkásokat nem biztosítják leesés ellen, és felemelésüket is a rakodógép kanalával végzik. Emellett számos munkagépet kezelői jogosítvánnyal nem rendelkező személyek vezetnek.
