Megesik, hogy nagy testvért játszik a cég
Ezt technikailag az teszi lehetővé, hogy a bekapcsolt GSM-telefonok hollétéről a bázisállomások segítségével valamennyi telefontársasághoz adatok futnak be. Ezzel azonban nem élhetnek vissza: az érintettek írásos beleegyezése nélkül mozgásuk útvonala nem regisztrálható. (Kivételes eset lehet a bűncselekmény gyanúja, illetve a segélyhívás.) A mobilcégek egyébként ezt mint szolgáltatást árusítják, ami leginkább a szállítmányozó cégeknek nyújt lehetőséget az útvonalkövetésre. Ezt a megrendelők is a "megfigyelt" személy írásos beleegyezésével tehetik csak meg, konkrétan szabályozva a megfigyelés időtartamát is. Nemritkán például magába a gépkocsiba szerelik a jeladó készüléket, így a sofőr személyes mozgása nem is követhető.
A felperesek állítják: soha nem adtak írásos engedélyt a megfigyelésre, amelynek hátterében szerintük személyes konfliktusok is állnak, amit az is bizonyít, hogy egyikük már nem is dolgozik a cégnél, és az adatvédelmi perrel párhuzamosan munkaügyi eljárás is folyamatban van. Az mindmáig nem derült ki számukra, mi is lehetett a megfigyelők célja.
A Vodafone az ügy kapcsán annyit tett közzé: a kérdéses időszakban a munkatársak telefonján tesztelték a flottakövetési rendszert, amiről az érintettek "kellő tájékoztatást kaptak". Így meggyőződésük, hogy nem követtek el jogsértést. Egyebekben, mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem kívántak nyilatkozni.
Az adatvédelmi biztos tavalyi jelentéséből kiderül: a Vodafone-nál tartott ellenőrzés során meggyőződtek arról, hogy a rendszer működtetése során a cég mint adatkezelő az érintetteket részletesen tájékoztatja a működtetés során összegyűjtött személyes adatok kezeléséről, illetve arról, hogy a részt vevő személyek ehhez "előzetes hozzájárulásukat" adták.
Ratkócai szerint egyébként bármely állampolgár bármikor elkérheti a lehetséges adatkezelőktől - például mobilcégektől - az esetlegesen róla gyűjtött információkat.
