Katalónia: távolabb Madridtól?
A vasárnap tartott referendumon a részvevők 74 százaléka mondott igent az 1979-es autonómiát kibővítő új statútumra. Az autonómiatervezetet a madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető Spanyol Szocialista Munkáspárt, valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) és az egyik helyi baloldali párt (ICV) támogatták. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol szocialista miniszterelnök üdvözölte, hogy a katalánok "döntő többsége" támogatta a statútum reformját.
"Valamennyien nyertünk" - állította Maragall, a Generalitat elnöke. Véleményét nem osztják a nemmel voksoló politikai erők. A konzervatív Néppárt szerint nem legitim az "igen", hiszen a népszavazáson 50 százaléknál kevesebben nyilvánítottak véleményt, s közülük húsz százalék nemmel voksolt, további öt százalék pedig érvénytelen szavazatot adott le. (Így csaknem a kétharmad jóváhagyása hiányzik.) A Néppárt szerint az autonómiatervezet veszélyezteti Spanyolország egységét, s félő, hogy más tartományokat is ösztönöz önállósodásra, a Madridtól való távolodásra.
Az új alapokmányt a másik oldalról kritizálja a nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC), mert kevésnek tartja a Madridtól való függetlenedést. Az ERC vezetője, Josep Lluis Carod-Rovira "elfogadta" az eredményt, ám szerinte a katalánok egy része nem lát különbséget a régi és az új statútum között, ezért volt alacsony a részvétel. Az egyik ilyen kérdéses pont a katalánoknak nemzetként való meghatározása volt. Eredetileg éppen az ERC kezdeményezte az új statútumot, ám a szövegtervezet "felhígulása" miatt elutasító álláspontra helyezkedett, ezért a közelmúltban már nélkülük alakult át a tartományi kormány. Ezért ősszel várhatóan előre hozott választásokat tartanak.
A hétmilliós Katalónia Spanyolország GDP-jének 17-18 százalékát adja. Az új statútum - amelyet még a madridi törvényhozásnak jóvá kell hagynia - tovább erősíti a katalán nyelv oktatását és szerepét a tartományban. Bővül a pénzügyi önállóság, az adókból befolyt költségvetési összeg nagyobb része marad Katalóniában. A Generalitat veszi át Madrid korábbi jogkörét a bírák és ügyészek kinevezésében. A vasút, a közúti hálózat és a tengeri közlekedés irányítása is tartományi szintre kerül, s Barcelona dönthet bevándorlási politikájáról, munkavállalási engedélyek kiadásáról külföldieknek.
