Ha hihetünk az eredménynek, az unió tagországaiban a foglalkoztatottak 27 százalékának nem nőtt a fizetése az utóbbi két évben, 17 százalékuk több mint egy éve kapott emelést, 18 százalékuk egy éven belül, és a megkérdezettek 18 százalékának csökkenést kellett elszenvednie. A válaszadók mindössze húsz százaléka kapott fizetésemelést az utóbbi fél évben.

A fizetéscsökkenés leginkább az íreket érintette, majd a lengyelek és a németek következnek: az írek 29 százaléka mondta azt, hogy csökkent a fizetése. Ausztriában az alkalmazottak 33 százalékának több mint két éve nem emelték a fizetését, 14 százalékuk bére pedig - a válaszadók állítása szerint - csökkent. Németországban a megkérdezettek 36 százaléka állította, hogy több mint két éve nem kapott fizetésemelést.

A hivatalos statisztikák szerint az Európai Unióban a bérek és fizetések 2,7 százalékkal, a járulékos munkaköltségek 1,7 százalékkal bővültek az első negyedévben az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. Az iparban 2,4 százalékos, az építőiparban és a szolgáltatásokban egyaránt 2,3 százalékos volt a munkaköltségek emelkedése.

A tagországok közül a legkisebb éves emelkedést - gyakorlatilag stagnálást - Hollandiában regisztrálták, majd Svédország és Németország következik (0,4 és 0,6 százalékkal). A legmagasabb ütemet az újonnan csatlakozók - ezen belül a balti államok - produkálták: Lettországban 19 százalék, Észtországban 14,9, Litvániában 13,2, Szlovákiában 7,5 százalék volt a munkaköltségek bővülése.

Magyarország a munkaköltségek ötszázalékos emelkedésével az uniós középmezőnyben foglal helyet, ezen belül a bérköltségek 5,8 százalékkal, a járulékos munkaköltségek 2,6 százalékkal nőttek.

Utolsó munkálatok egy új párizsi múzeum körül. A franciák nem panaszkodnak