A britek összesöprik az időforgácsot
Az időforgácsok (slivers-of-time) elnevezésű rendszert jelenleg kelet-londoni kerületekben tesztelik. A félmillió font állami támogatással kialakított szisztéma arra a sok millió brit munkavállalóra épül, akik nehezen tudnak elhelyezkedni, mert életüket különböző korlátozások körül kell megszervezniük: gyerekekről vagy idős, esetleg beteg hozzátartozókról gondoskodnak, egészségügyi problémákkal küszködnek, részmunkaidőben dolgoznak, állást keresnek, tanulnak vagy éppen saját vállalkozásuk elindításán fáradoznak. A másik oldalon pedig ott van a munkaadók széles köre, akik szívesen foglalkoztatnának helyi lakosokat, ha készek szokatlan, váratlan órákban is dolgozni, megbetegedett vagy más okból távol maradt dolgozókat pótolni, esetleg hirtelen jelentkező igényeket kielégíteni. Amennyiben ezek az emberek képesek meggyőzni a munkaadót, hogy szándékaik komolyak, és adott esetben lehet rájuk számítani, érdemes betanítani őket, és attól kezdve megvásárolni szabadidejüket és szakképzettségüket. Nyáron egész Londonban, 2007 elejére pedig a szigetország minden részén bevezetik az "időforgácsok" rendszerét.
A regisztrált dolgozókat a legváltozóbb időtartamokra, akár csak egy fél órára, akár több hétre is igénybe lehet venni. A munkaadók akárhány helyi lakostól vásárolhatnak munkaórákat. Általában csak a ténylegesen elvégzett munkáért fizetnek. A két fél között ügynökségek közvetítenek, azaz a felszámított összeg az ő jutalékukat, a telefonhívások, üzenetek díját és a "piac" szerény működési költségeit is tartalmazza. Különösen call centre-ek, kiskereskedők, logisztikai szolgáltatók, a szórakoztató- és vendéglátóipar, az egészségügy és a házi gondozás területe érdeklődhet a csekély szabadidejüket áruba bocsátó személyek iránt. A munkaadókat megnyugtathatja, hogy az ügynökség leellenőrzi a jelentkezők referenciáit, hátterét, és így bizonyos fokig felelősséget vállal értük.
A YouGov közvélemény-kutató intézet a napokban nyilvánosságra hozott felmérése szerint egyébként a fiatalok 75 százaléka reménykedik abban, hogy rugalmasan dolgozhat abban a cégben, ahol elhelyezkedik. Választásuknál döntő tényezőnek számít, lehetséges-e, megoldható-e a "távirányított" munkavégzés. A 18-29 évesek kétharmada jelentette ki, hogy a munka és a szabadidő közötti kedvező egyensúly lényegesen befolyásolja elhelyezkedését. 43 százalékuk kész akár alacsonyabb bérért is dolgozni, ha nem kell feltétlenül bemennie a munkahelyére. A kutatást megrendelő BT Business egyik munkatársa úgy vélte, a mai fiatalokat egyáltalán nem vonzza, hogy ugyanabban az irodában, ugyanabban az időben, ugyanazokkal az emberekkel dolgozzanak nap mint nap. A friss diplomások számára semmi nem természetesebb és fokozottan el is várják a munkaadótól, hogy a drót nélküli és mobil technológiák alkalmazásával az iroda falain kívül végezzék el, akár még magasabb hatékonysággal is ugyanazt a munkát.
A rugalmas munkavégzés kiterjesztésének koncepcióját mind a Gyáriparosok Országos Szövetsége (Confederation of British Industry), mind a Szakszervezetek Szövetsége (Trades Union Congress) támogatja. Ahogy a napokban Brendan Barber, a TUC főtitkára fogalmazott: "A statisztikák szerint jelenleg csak minden hetedik brit munkavállaló tud alkalmanként otthonról dolgozni, és csak minden tizediknek engedélyezték a rugalmas munkavégzést. Hosszú időnek kell eltelnie, amíg mindenki számára biztosított lesz a munka és a szabadidő elfogadható egyensúlya."
