A határozati javaslatot hat karibi állam nyújtotta be, s csatlakozott hozzá a bálnavadászatot támogató Japán, Norvégia, Izland és Oroszország.

Becslések szerint a huszadik században 2,5 millió bálnát pusztítottak ki. Ez különösen nagy veszteség, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az emlősök 70–80 évig is élnek.

A Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsot 1946-ban 14 bálnavadászattal foglalkozó ország hozta létre, egyfajta gazdasági társulásként. A nemzetközi szervezet bálnavadászatból lassan bálnavédővé alakult. Az IWC 1986-ban betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Nyolc évvel később a déli-sarki tengerek területeit – a bálnák háromnegyedének táplálkozási területét – vadászatmentes övezetté nyilvánították. A vadászati moratórium fenntartásáról és más fontos kérdésekről az IWC éves közgyűlésén dönt, ahol minden tagország egy szavazattal rendelkezik. A tanács évről évre bővül. Egyes országok Japán nyomásra, bizonyos gazdasági és kereskedelmi kedvezményeket remélve lépnek be és szavaznak a bálnavédelem ellen, míg más új tagokat éppen a környezetvédelem motivál, szavazati jogukat a tengeri óriások megmentésére használják – írja a Lélegzet.hu.

A mostani nyilatkozat feleslegesnek minősíti az érvényben lévő tilalmat és felhívja a figyelmet arra, hogy a bálnák felelősek a halállomány megtizedeléséért. A dokumentumnak nincs ugyan kötelező ereje, de növeli Japán arra irányuló reményét, hogy sikerülhet elérnie a tilalom hatályon kívül helyezését.

Japán - akárcsak Izland - tartja magát a tilalomhoz, de tudományos célokra hivatkozva folytat bálnavadászatot. Az IWC tagjai közül Norvégia az egyetlen, amely teljességgel semmibe veszi a tiltást. A tilalom teljes hatálytalanításához az IWC hetven tagja háromnegyedének szavazata szükséges.

A természet- és környezetvédő szervezetek megütközéssel fogadták és már-már katasztrofálisnak nevezték a nyilatkozat elfogadását, amely azt jelzi, hogy Japán nem hiába keres szövetségeseket a tilalom felszámolása elleni harcában, s ha a nyilatozattal a valóságban egyelőre nem is változik semmi, az egyensúly eltolódott.

A tanácskozás egyébként azzal kezdődött, hogy a bálnavadászatot támogató országok több javaslatát elutasította a testület, köztük azt, hogy bizonyos bálnafajokra engedélyezzék a vadászatot, továbbá azt a két japán javaslatot, hogy egyfelől az IWC további szavazásai titkosak legyenek, valamint hogy egy bizonyos tengerparti japán falu lakosainak külön engedélyezzék egy bizonyos bálnafaj vadászatát.

(forrás: MTI, NOL)