A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 6,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntést azzal indokolta, hogy az inflációs folyamatokról megjelent legfrissebb információk és a kormány által bejelentett intézkedéscsomag várható hatásai markáns felfelé irányuló kockázatokra utalnak.

Mindemellett a főbb nemzetközi piacokon egyre emelkedő hozamok és a magyar gazdaság továbbra sem egyértelmű kockázati megítélése következtében tovább mérséklődött a forint eszközök iránti befektetői kereslet.

Az elemzők többsége ennél nagyobb, 50 bázispontos kamatemelést várt. A 6 százalékos kamatszint tavaly szeptember 20. óta volt érvényben. Tavaly az év elején még 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a Monetáris Tanács.

Tovább gyengül a forint a kamatdöntés után

A forint negatív rekordot döntött a bankközi devizapiacon, az eurót fél négy tájban 275,40/50 forinton jegyezték, több mint két forinttal erősebben a péntek délutáni 273,05/20 forintnál. A forint a 2003. június 4-iki sáveltolás óta nem volt ilyen gyenge.

A piacon csalódást keltett, hogy a várt 50-75 bázispontos emelés helyett a monetáris tanács 25 bázisponttal emelte fel az alapkamatot keddtől. A piaci árak már az 50 bázispontos emelési várakozásokat tükrözték. A döntés 14 órai bejelentése után hirtelen 276,60 forintig ugrott fel az euró, míg előtte a 273,40 és 274,75 forint közötti sávban ingadozott.

A piacon úgy vélik, hogy a forint további gyengülésére lehet számítani, az euró kurzusa rövidesen akár 280 forintig erősödhet.

Megosztottság a Monetáris Tanácsban

Londoni elemzők szerint a kamatemelés a Monetáris Tanács megosztottságát jelzi a "galambok" és a héják" között, és ennél valószínűleg jobb lett volna, ha jegybank nem nyúl a kamathoz.

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci konzultánsa azt mondta: előzetesen arra számított, hogy a jegybank vagy 6,00 százalékon hagyja alapkamatát, illetve ha mégis emel, akkor legalább fél százalékponttal. Az előbbivel az MNB azt jelezte volna, hogy nem aggasztják (a hazai makrofolyamatok), az utóbbival azt, hogy igenis aggasztják - fogalmazott Reinhard Cluse. A szakértő szerint a kamat változatlanul hagyásának is pozitív piaci üzenete lett volna, mégpedig az, hogy az MNB már a 2008-as inflációra koncentrál, és nem a költségvetési csomag rövid távú inflációs hatásaira.

A köztes mértékű emelés azonban "meglehetősen puha kompromisszumnak tűnik" a héják és a galambok között, ami széles körben zavarodottságot fog kelteni a piacon - mondta a UBS vezető londoni térségi elemzője.

Arra a kérdésre, hogy vár-e jelentősebb forintgyengülést, Cluse azt mondta: nem feltétlenül, mert ez elsősorban a globális befektetői hangulattól függ. A forint "már eddig is meglehetősen sokat szenvedett ... vonakodnék attól, hogy további jelentős gyengülést jósoljak", mondta. A UBS elemzője szerint ugyanis - jóllehet a (költségvetési) hiánycélok valószínűleg nem teljesülnek - középtávon jó esélye van annak, hogy a költségvetési csomaggal a kormány "jó lépést tesz a megfelelő irányban", és Magyarország közelebb jut a fenntartható makrohelyzethez.

The Wall Street Journal a magyar gazdasági helyzetről

A The Wall Street Journal európai kiadása szerint a "befektetők úgy érzik, a kormány már oly gyakran ígérte meg költségvetési ígéreteinek betartását, hogy - mint a londoni HSBC egyik közgazdásza, Juliet Sampson mondja - ez az ígéret már nem hangzik hihetőnek."

Ugyanakkor a lap idéz egy másik közgazdászt, Timothy Ash-t is, aki szerint némileg ironikus, hogy a különböző, egymást követő magyar kormányok már évek óta alig-alig haladtak előre a kulcsfontosságú pénzügyi reformok terén, s ez kevés reakciót szült a hitelminősítő ügynökségek részéről - ám most, hogy az újraválasztott szocialista kormány egy jelentős költségvetési reformcsomagot hoz nyilvánosságra, az S&P mégis leminősít.

(forrás: MTI)

Járai Zsigmond