Az összes vádlott jelen volt a legfelsőbb iraki büntetőbíróság hétfői tárgyalási napján. Helyszíni jelentések szerint "arcuk sem rándult", amikor a főügyész a főbüntetés kiszabását kérte.

A főügyész egyebek között azt állította záróbeszédében, hogy az exdiktátor és hívei ürügyül használták 1982-ben az elnöki gépkocsikonvoj ellen elkövetett állítólagos merényletkísérletet a helyi síita lakosság elleni véres hadjárathoz, amelynek végső célja a szunnita kisebbség rendszerével szemben álló síita többség megfélemlítése volt.

148 embert kivégeztek, további százakat megkínoztak Dudzsail falu síita lakosai közül a falu területén történt merényletkísérlet ürügyén - mondta a főügyész. Szavai szerint Szaddám Huszein személyesen adott parancsot a mészárlásra, féltestvére és hírszerzőfőnöke, Barzán at-Tikríti pedig személyesen részt vett több áldozat megkínzásában.

A vád vezető képviselője szerint a dudzsaili merénylet nem létezett, csupán a régi rendszer felelősei agyalták ki. Mint mondta, Dudzsail lakosai nem tudhattak róla, hogy az elnök átutazik településükön, így nem is szervezhettek ellene merényletet. Szaddám Huszeinnek az volt a célja a koholt váddal, hogy "rábizonyítsa" az akkor illegális síita Dava Pártra: az életére tör, mert a síita többségű Iránhoz húz az akkor zajló iraki-iráni háborúban - fejtette ki a vád vezető képviselője.

A dudzsaili vérengzéssel kapcsolatos per nyolc hónapja tart, a múlt év októberében kezdődött. Az öt bíróból álló tanács most úgy döntött, július 10-ig a védelemnek is meg kell tartania záróbeszédét, hogy utána a bíróság megkezdhesse tanácskozását az ítéletről.

További büntetőperek sokasága várható Szaddám Huszein és vezetőtársai ellen. Akár az egy tucatot is elérheti a háborús bűnök és népirtás vádjával indítandó perek száma. Máris előkészületben van egy, amelyet az észak-iraki kurd lakosság ellen intézett támadások miatt indítanak Szaddám Huszein és rendszerének más vezetői ellen.(MTI/AFP/dpa)

Szaddám és vádlott-társai a bíróságon