Magától nem lesz valamiből probléma. A politikai, társadalmi és gazdasági környezettől függ, hogy éppen mely csoportokra figyelünk oda jobban - magyarázza Fodor Éva szociológus, a Közép-európai Egyetem (CEU) társadalmi nemek tanszékének adjunktusa. A nők jogaiért például Európa nyugati felén is csak az 1990-es évek közepe óta divat kormányszinten aggódni, és nem is teljesen önzetlenül: az elöregedő társadalmakban égető szükség van a női munkaerőre. További érv, hogy időközben a hölgyek végzettsége is magasabb lett - és persze azt se feledjük, hogy a nők munkába állása a többség számára még mindig vonzóbb lehetőség, mint a bevándorlók foglalkoztatása.

Megerősödött tehát a női lobbi, de azért maradjunk realisták: ha - mondjuk - egy bank HR-esének döntenie kell, hogy férfi vagy női pályázót választ-e... Ugye, tudjuk a folytatást? Vagy nézzük az etnikai kisebbségeket. Az utóbbi egy-két évtizedben Európa-szerte egyre több roma érdekérvényesítő csoport alakult, ám ettől a mindennapi életben aligha kedvelik jobban a cigányokat. Avagy: Magyarországon is törvények segítik a fogyatékkal élők munkába állását, a legtöbb vállalkozó mégis idegenkedik a fogyatékosok alkalmazásától.

Nemcsak egy csoport tulajdonságain múlik tehát, hogy megjelenik-e az európai diszkriminációellenes törvénykezésben, sőt az EU-pályázatok kiírásaiban - hanem azon is, olyan pozícióban van-e, hogy kisebbségként elfogadtassa magát. Érdekes példával érzékelteti Fodor Éva, hogy a politikai-társadalmi közegen túl még a földrajzi helyzettől is függ, kit diszkriminálnak, és kit nem. Az Egyesült Államokban sok roma gyermeket örökbe fogadtak, mivel az amerikaiak nem látnak különbséget, és őket is fehér gyermekekként kezelik.

Ami mindjárt felveti a kérdést: mit tekintünk másnak? Bár az emberek között számtalan különbség akad, az alacsonyakat, a kövéreket vagy a szőkéket nem nevezzük másoknak, a homoszexuálisokat viszont igen. A szociológus arra emlékeztet: a különféle kategóriákat ezúttal is a társadalom választja ki.

S még az sem biztos, hogy a másság kategóriájába száműzött csoportok jól járnak az élénkülő társadalmi vitával. A melegek jogainak mind gyakoribb emlegetése például jelezheti azt is, hogy a heteroszexualitás lett az erőteljesebb norma. Ha úgy tetszik, a homoszexualitás fontos beszédtémává válása a társadalom zártságára is utalhat. Amivel máris visszatértünk a kezdő gondolathoz: abból lesz probléma, amiből azt csinálnak.