Jó és rossz hír egyaránt jött pénteken az EU-ból a baromfivészügyben. A Nagy-Britanniában működő Weybridge uniós kontroll-laboratórium délelőtt azt igazolta vissza, hogy nagy fertőzőképességű H5-ös madárinfluenza-vírust találtak a magyar állat-egészségügyi hatóságok azon a területen, ahol a betegség az elmúlt héten felütötte a fejét. Ekkor azonban még az uniós labor nem tudta kimutatni, az N1-es, azaz szélsőséges esetben az emberre is veszélyes vírusalfaj jelenlétét. Az angliai intézet késő délután közölte a magyar állat-egészségügyi szolgálattal, hogy az N1-es alfajról van szó. Süth Miklós országos főállatorvos ezt követően az MTI-nek azt mondta, hogy a már meghozott járványügyi óv- és kényszerintézkedéseken nem kell változtatni.

A hazai baromfiágazat azonban jó hírt is kapott tegnap. Reggel érkezett meg Budapestre az Európai Unió új rendelete is, amelyben enyhítették a madárinfluenza-járvány kezelésének előírásait. A mintegy 60 oldalas dokumentumban az egyik legfontosabb változás az, hogy az utolsó megbetegedéstől számított hét nap elmúltával enyhíthetők a korlátozások. E szerint abban az esetben, ha nem lesz újabb megbetegedés, a szanki és a móricgáti góc fölfedezése után hétfőtől már enyhíthetők a korlátozások. Többek között engedélyezhető a vágás az A és B védőzónán belül tartott egészséges baromfiállományokban. Nyers húst, illetve májat csak a hazai piacra lehet szállítani, a hőkezelt árut viszont exportálni is lehet. A vágást zártan, a járvány által nem érintett helyekről származó baromfiaktól elkülönítve kell végrehajtani. Az Európai Unió enyhítette az állományok újratelepítésének feltételeit is. Az új szabály szerint a B zónában már a 21. nap után engedélyezett az újratelepítés.

A termelőket az érdekelte legjobban, vizsgálják-e, hogy azokon a baromfitelepeken, amelyeken kiirtották az állományt, előzőleg betartották-e az állatok nevelésére vonatkozó európai uniós előírásokat. Gráf József agrárminiszter a termelők kiskunmajsai fórumán kijelentette: nem lesz mérlegelés, valamennyi károsult, aki állategészségügyi hatósági határozattal igazolja, hogy állományát a madárinfluenza miatt pusztították el, 100 százalékos kártérítést kap. Az első határozatokat már aláírták, ezek kézhezvételétől számítva harminc napon belül megkapják a pénzt.

A másik fő kérdés az volt, kapnak-e és mennyi kártérítést azok, akiknek nem kellett elpusztítani az állományát, de a túltartásból káruk keletkezik. Gráf erre azt válaszolta: elkezdődtek a tárgyalások az Európai Unióval. Magyar oldalról a teljes kárösszeg nagyságrendjét hatmilliárd forint körülire taksálják, ennek egyik felét az Európai Unió, másik felét a magyar költségvetés fizetné. A nagyságrendről jelenleg vita van, a kormány hárommilliárd forintot tartalékolt erre a célra.

A miniszter szerint a mostani járvány hatásai eltértek a korábban Nagybaracska térségében vadmadarakban észlelt fertőzés következményeitől, eddig nem esett vissza számottevően a baromfihús-fogyasztás. Sikeresnek ítélte, hogy zónákra osztották a fertőzés környezetét, így ugyanis sikerült megőrizni a másik tizenhét megye exportképességét. A 40 milliós magyar baromfiállományból így a korlátozás 4,5 milliót érint. Úgy vélte: az intézkedések eredményesnek bizonyultak, de kell még egy kis szerencse, hogy másutt ne bukkanjon föl a vírus.

A fórumon a termelők fölvetették: noha bizonyos körzetekből már lehetne szállítani a vágóhidakra a vágásérett baromfit, mi történik, ha nem hajlandók átvenni. Más termelők úgy fogalmaztak, máris megindult a spekuláció: a kiskunhalasi, a kiskunfélegyházi és a szentesi feldolgozónál csak 70 százalékos árat ajánlottak az A vagy B zónából származó nem fertőzött állományokért. Ugyanakkor valószínű, hogy hiány keletkezik a piacon, a héten elpusztított mintegy 460 ezer baromfi miatt. A termelők szerint a feldolgozók óriási nyereséggel tudnának túladni a nyomott áron megvásárolt húson. Gráf megjegyezte: a spekuláció természetes piaci jelenség, ő azonban reméli, meg tudja győzni a feldolgozóüzemeket arról, hogy aki most nem működik együtt, az később se tartsa a kezét támogatásért.

A termelők jelentős része - noha kár érte - nem tulajdonosa a hozzá kihelyezett állománynak, ezért attól tartanak, hogy a kártérítés kifizetésekor a feldolgozók és az integrátorok után ők utolsók lesznek a sorban, és hozzájuk nem jut el a pénz. Gráf szerint mindenkinek a tényleges kárát fogják elismerni. Megérti a termelők félelmét - tette hozzá -, mert a feldolgozócégekkel az elmúlt időszakban nagyon sok probléma volt. - Az integrátorok és a feldolgozók közé olyanok is bekerültek, akikről nagyon szerettük volna, ha soha semmi közük nem lett volna az ágazathoz. A termelői rétegeket az elmúlt évek során legalább négyszer meglopták és kirabolták, erkölcsi kérdés számomra, hogy ezt a kérdést miniszterként hosszú távra megoldjam - jelentette ki.

Azok a feldolgozók, amelyek nem a madárinfluenza miatt mentek tönkre, nem kapnak az adható kártérítésből. A miniszter név szerint megemlítette a Carnex-csoportot, amely szerinte nem a kór miatt került nehéz anyagi helyzetbe. A terveket illetően a tárcavezető azt ígérte: olyan hitelkonstrukciókat dolgoznak ki, hogy az állattartók biztonságos körülmények között tudják nevelni a keresett víziszárnyasokat. Hosszú távú, tízéves futamidejű hiteleket, 50 százalékos állami kamattámogatást ígért.

Újra útra kelhet a sült kacsa

A hét elején hazaküldték a dolgozókat a Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Rt.-ből. Azt mondták nekik, telefonon értesítik őket, ha jönniük kell dolgozni. A Carnex cégcsoporthoz (amelynek egymás után dőlnek be a baromfi-feldolgozói, legutóbb az orosházi Merian) tartozó, az állami Magyar Fejlesztési Bank résztulajdonában álló üzem idénytől függően 600-800 dolgozót foglalkoztat, ezzel a térség legnagyobb munkáltatói közé tartozik. A baromfivész megjelenéséig a társaság vezetői bizakodóak voltak: tavaly egymilliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Egyebek között egy új kacsasütő üzemet is felépítettek, megduplázva kapacitásukat. Egyik specialitásuk ugyanis a sült kacsa, amelyből évente több milliót adnak el Nyugat-Európában. A cég egyébként is exportra alapozott: több mint tízmilliárd forintos éves bevételének 60 százaléka a kivitelből származik. A tegnapi kiskunmajsai fórumon kiderült: a halasi cég ezentúl a körzeten kívülről érkező baromfihúst feldolgozhatja és exportra is viheti. Szintén újdonság, hogy megfelelő szabályozás mellett újra vásárolhat fel szárnyasokat az érintett települések körül kialakított védőkörzetből. Az innen származó termékek csak belföldön értékesíthetők, ám folynak a tárgyalások az unióval, hogy hőkezelt formában (ilyen a sült kacsa is) exportra is kerülhessenek. Forgács Péter, a részvénytársaság vezérigazgatója megkeresésünkre egyelőre nem kívánta bővebben kommentálni a változást. Annyit közölt: ez az engedmény várhatóan enyhíti a problémáikat, feltéve, hogy a külföldi megrendelők bizalma továbbra is töretlen marad a magyar baromfival kapcsolatban.

A feldolgozóüzem a vész óta a fertőzéstől érintett védőkörzetet kivéve szabadon vásárolhatta fel a baromfit, ám azt csak hőkezelt formában, belföldön értékesíthette. (Tudósítónktól)

Gráf baromfiból csipegetett Kiskunmajsán