Az eseményen eszmét cserélt mindenki, akinek csak köze lehet a Rómaihoz; civil egyesület, a kerület, a főváros, minisztériumok, vízügyi igazgatóságok, a csatornázási művek és gátépítő vállalkozások szakemberei. Hiába a sok szakember, továbbra sem tudni, hogy hol, mikor és miből épülhet meg az utolsó néhány hiányzó kilométer Budapest árvízvédelmi fővonalából.

Tavaly elkészült a gát 14 lehetséges változatát vizsgáló tanulmányterv. Ez lényegében két megoldást javasolt: az 1965-ben - a Nánási út-Királyok útja vonalában - ideiglenesen emelt nyúlgát helyén épüljön mobilgát, vagy közvetlenül a part mentén. Olcsóbb volna a régi nyúlgát helyén építkezni, ezt azonban megnehezítik az út alatti közművezetékek. Ráadásul a Római hetvenhektáros területen az elmúlt évtizedben gombamód szaporodtak a lakóparkok, amelyek a mobilgát megépítése után is hullámtérben maradnának. A part menti védmű kialakítása ugyan majdnem kétszer annyiba kerülne, mint a másik helyszín, viszont a csaknem ötmilliárd forintra rúgó költségekben benne volna a jelenleg meglehetősen elhanyagolt part menti sétány rendezése is.

A gát kérdése nem pusztán kerületi, hanem budapesti szintű probléma - mondta lapunknak Pető György, Óbuda szocialista alpolgármestere. A kerület szerint a Római mai állapota tarthatatlan. A további fejlesztések során arra kell törekedni - tette hozzá -, hogy ne valamiféle elitnegyed, hanem családias hangulatú, sport- és vendéglátó-ipari funkciókat hordozó városrész jöjjön létre. A III. kerület ez ügyben annyit tehet, hogy egy asztalhoz ülteti mindazokat a szakhatóságokat és szervezeteket, amelyeknek a Római rendezésében szerepe lehet. Elképzelhető az is ennek érdekében, hogy az érintettek - az önkormányzattal együtt - egyfajta vízügyi társulást hozzanak létre, amelyben a kerület tulajdonosként is részt vehet.

Pető György szerint - a lakosság minél szélesebb körét megkérdezve - mielőbb tisztázandó, hogy melyik helyszínen épüljön a mobilgát, valamint az, hogy ennek költségébe a területen "értéket létrehozó vállalkozások" miként tudnának részt vállalni. Ha ugyanis az EU támogatná a beruházást - márpedig a főváros terveiben ez szerepel -, 15 százalékos önerőt akkor is össze kell szedni, ezt pedig együtt teremthetné elő az önkormányzat és a vállalkozók.

Utóbbiak nem voltak elragadtatva az ötlettől. Egri Gábor, a Római-parton lévő Holiday Beach Hotel ügyvezetője - egyben a konferenciát rendező Római Partért Egyesület alelnöke - korábban lapunknak úgy fogalmazott: a gát költségeinek előteremtése csakis az állam feladata lehet, hiszen még keres is a védmű felépítésén. Az építkezés ugyanis több száz embernek adna munkát, és újabb - sok milliárd forint értékű - befektetést vonzana a partra. Az egyesület szerint a mobilgátat közvetlenül a part mentén kellene felépíteni, így rendezhető volna a jelenleg elhanyagolt Duna menti sétány, és csaknem négy kilométeres, kerékpárúttal és közvilágítással rendelkező szabadtéri sportpark jöhetne létre.

l A mobil gát szétszedhető, tárolható elemekből áll, amely a vízszint drasztikus emelkedése előtt időben összeállítható volna. A Királyok útja mentén nagyjából egy méter magas oszlopokat kellene állítani, amelyekhez a gát alkotórészeit kapcsolnák hozzá. Európában főként a folyópart mentén épült történelmi belvárosokat szokták mobil gáttal védeni. Ilyen típusú védmű már sikerrel vizsgázott a 2002-es prágai árvíz idején. A cseh fővárosban épült egyébként Európa leghosszabb, több mint öt kilométeres mobilgát-rendszere.