EU-alkotmány: időjáték 2009-ig
Az EU történetének legmélyebb válságát éli át, miután a tagállamok vezetői nem hajlandóak beszélni az őket megosztó problémákról - figyelmeztetett a héten Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi, példamutatónak tartott elnöke. Noha bírálatát a mostani uniós csúcsra időzítette, kevéssé valószínű, hogy az állam-, és kormányfők - köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - hirtelen túllépnének az egy éve megállapított közös "gondolkodási időszakon". Bár brit, lengyel, cseh részről például sokak már legszívesebben eltemetnék az EU-alkotmányt, egyes tagállamok nem törődnek bele, hogy a szöveg tavalyi bukása a franciaországi és hollandiai népszavazáson a teljes folyamat kisiklatását jelentse. Fő érvük, hogy immár tizenöten ratifikálták a szöveget. A szerdai, berlini német-olasz csúcsot követően egyre világosabban látszik, hogy Angela Merkel kancellár és Romano Prodi új olasz kormányfő, az előző európai bizottsági elnök lehet e csoport páros húzóereje. Szövetségesük a júliustól következő soros finn elnökség, amely kevesli a gondolkodási időszak egyszerű meghosszabbítását. Noha sokan azt várják, hogy majd jövő júniusban a soros német elnökség már konkrétumokkal is előállhat az uniós alkotmány jövőjére vonatkozóan, ez korainak tűnik. Éppen - ha egyáltalán - elfoglalhatja hivatalát akkor az új francia államfő, illetve holland miniszterelnök, így sokat nem lehet majd várni tőlük. Senki semmit nem vár viszont már a brüsszeli porondon Jacques Chirac jelenlegi elnöktől (legfeljebb - mint az Európai Parlament szókimondói megfogalmazták - a távozását.) Nem sokban különbözik Tony Blair brit miniszterelnök megítélése sem, aki a következő választásoknak már nem vág neki.
Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, az Európai Tanács soros elnöke most abban reménykedik, hogy 2008 decemberében, Párizs soros elnöksége alatt, a leendő francia államfő vezényletével születhet megoldás az alkotmányos problémára. Ez annál is indokoltabb, mivel Bulgária és Románia belépése után az EU semmiképp nem lesz bővíthető a mostani, nizzai szerződés alapján. Az unió a 2009 nyári európai parlamenti választásokig, illetve az új Európai Bizottság az év őszi felállásáig túl akar lenni az intézményi gondokon. Addig is a tagállamok vezetői jövő márciusban, az EU 50. születésnapján várhatóan egyfajta "alkotmánypótlék" nyilatkozatot fogadnak el, amely a főbb elveket rögzítené.
A huszönötök - egy nem egészen friss kezdeményezéssel - most azzal kívánják leszerelni az euroszkeptikusokat, hogy az EU-tanács részben a nyilvánosság előtt ülésezzen. Ám nyitás részleteit illetően ismét csak megosztottak a tagállamok. Holland részről felvetik azt is, hogy az EP hagyja ott strasbourgi székhelyét, s költözzön kizárólag Brüsszelbe, ebben - a francia ellenkezés miatt - végképp nem várható áttörés. Immár több mint félmillióan írták alá az évi 200 millió euróba kerülő havi "vándorcirkusz" leállítását követelő petíciót, felük állítólag holland.
