OÉT-ülés: a miniszterelnök két tűz között
"El lehet menni Szlovákiába, itt lehet hagyni Magyarországot, de a nyugdíjasokat akkor is az államnak kell kifizetnie!" - ez a meglehetősen ingerült mondat tegnap, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén hangzott el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szájából, arra reagálva, hogy Demján Sándor, a VOSZ elnöke, majd Széles Gábor, az MGYOSZ feje is Szlovákiával példálózott, s azt prognosztizálta: ha nem kezdődik el a fizikai munkások bérfelzárkóztatása adócsökkentés révén, akkor előbb-utóbb külföldön keresnek munkát, hasonlóképpen a magyarországi cégek is.
Bár ez az idézet kiragadott, mégis jelzi az OÉT-ülés meglehetősen feszült hangulatát, amely bővelkedett fordulatokban. Előzetesen kemény tárgyalást prognosztizáltak ugyan a szakszervezetek, végül azonban borult minden: nem ők voltak kemények, hanem a miniszterelnök. Igaz, az elején úgy tűnt, sok minden a szociális partnerek igényének megfelelően alakul, hiszen az ő kérésükre változott a napirend is: az Új egyensúly programját vitatták meg a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői, holott a meghívóban még a különadók és egyes pénzügyi törvények módosításának megvitatása szerepelt. Csakhogy a 250 oldalas előterjesztést túl későn kapták meg, ezért lekerült a napirendről.
Gyurcsány Ferenc a vita elején azt kérte, hogy ha a megszorító csomag egyes elemeinek megváltoztatását követelik a munkaadók és a munkavállalók, egyúttal tegyenek "helyettesítő" javaslatot is. Ezzel rendesen meglepte az asztal körül ülőket - egyetlen konkrét, érdemi javaslat sem hangzott el.
- A kormány nyitott arra, hogy a program belső elemein változtasson - mondta a miniszterelnök, majd hozzátette: nem kellenek újabb kiadásmérséklő és bevételnövelő intézkedések ahhoz, hogy az idei 350 milliárdos hiánycsökkenést újabb 1000-1000 milliárd forintos csökkenés kövesse 2007-ben és 2008-ban. Megerősítette, hogy a nyugdíjakhoz és a családtámogatási rendszerhez nem kívánnak hozzányúlni, de a gáz-, az energia- és a gyógyszerár-támogatás változik. Elmondta: az államigazgatás átalakítását - ami százmilliárdos megtakarítást hoz - reformintézkedések követik. Megkezdődik az egészségügy átalakítása, a nyugdíjreform előkészítése, a tömegközlekedés finanszírozási rendszerének megváltoztatása.
A kormányfő azt kérte a szociális partnerektől, próbáljanak fölülemelkedni az általuk képviselt "részérdekeken", mert azok teljesülhetnek ugyan, de az ország egésze rosszul járhat. Utalt arra, hogy a mostani gondok egy része abból adódik, hogy 1998 és 2006 között a jövedelmek és a nyugdíjak vásárlóértéke 50 százalékkal nőtt, a gazdaság növekedése viszont csak 30-35 százalékos volt. Közölte, hogy a szociális partnerek pontosan tudják az általuk követelt hatásvizsgálatok nélkül is, hogy ha elmaradnak a megszorító intézkedések, "könnyen sokkal rosszabb helyzetben találhatjuk magunkat". Gyurcsány leszögezte: akkor is végigviszi az átalakítást, ha a végén egyedül marad.
A szociális partnereket ez a fellépés meglepte. Legalábbis erre lehetett következtetni abból, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók is arra hivatkoztak, hogy kevés idejük volt alaposan felkészülni a vitára. Aztán magukhoz tértek, s Wittich Tamás, a munkavállalói oldal soros elnöke visszautasította azokat az állításokat, amelyek azt sugallják, hogy a helyzet a jelentős bérnövekedés, a munkavállalóknak adott kedvezmények sora miatt alakult volna kedvezőtlenül. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a megszorítások döntően a munkavállalókat sújtsák. Közölte: ragaszkodnak ahhoz, hogy a minimálbér adómentes maradjon, a megszorítások csak átmenetiek legyenek. Elvárják, hogy a gázáremeléshez kapcsolódó kompenzációs rendszer bevezetésével ne várjanak 2007-ig.
A munkaadók arra emlékeztettek, hogy a kormány nem tartja be az OÉT-megállapodást, amikor az egyszerűsített egészségügyi hozzájárulást nem szünteti meg november 1-jétől. Zs. Szőke Zoltán, az oldal soros elnöke közölte: ha ezt tudják, nem hogy három, de egy évre sem írták volna alá a minimálbérről szóló megállapodást. Indítványozta, hogy vizsgálják felül az egyezséget, és jelezte, hogy a növekvő terhek miatt munkahelyek szűnhetnek meg.
E ponton fölöttébb érdekes vita alakult ki a VOSZ elnöke és a kormányfő között. A miniszterelnök vitatta ugyanis Demján Sándornak azt a kijelentését, hogy Magyarországon a dolgozók a bruttó bér egyharmadát kapják meg nettóban, miközben Szlovákiában csaknem 60 százalékát. "A 100 ezer forintos bruttó átlagfizetésű fizikai munkás nettó keresete 79 ezer forint, a teljes bérköltség 58 százaléka, nem pedig egyharmada" - mondta erre a miniszterelnök.
A vita egy hét múlva folytatódik.
l Napirend előtt Gaskó István, a Liga elnöke az egészségügyben dolgozók ügyeleti díjával kapcsolatos legfelsőbb bírósági ítélet kapcsán kifogásolta, hogy egy uniós normát Magyarországon a bíróságokon kell kiharcolniuk a munkavállalóknak. Elfogadhatatlannak minősítette a kormány első reakcióját is: a szakminiszter ugyanis azt mondta, nem biztos, hogy a döntésnek lesznek anyagi következményei. Ezért a Liga arra kérte a kormányt, járjon közbe, hogy az elmaradt munkabéreket kifizessék a dolgozóknak. Kiss Péter munkaügyi miniszter érdekegyeztetést ígért az ügyben a kormányzati döntés előtt.
