Az árhullám levonult, a belvíz maradt
Az áradó folyók látványos és gyors, míg a belvíz hosszan tartó, alattomos pusztítást végez földeken, utakban, házakban. Az idei tavaszi, kora nyári belvízi elöntések nagysága még ma is meghaladja a százezer hektárt, amelynek fele vetés-szántó. A belvíz azokat a helyeket veszélyezteti leginkább, amelyek külterületén helytelen mező- és erdőgazdasági művelést folytatnak, belterületén pedig - miközben a mély fekvésű területeket beépítették - elmaradt a csatornázás.
Az ország belvízzel leginkább veszélyeztetett térségei a Felső-Tisza-vidéki tájak - Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz -, a Hortobágy és a Berettyó térsége, a Jászság és a Nagykunság egyes részei, az Alsó-Tisza-vidéke és a Dunavölgyi-főcsatorna környéke. Mérsékelten veszélyeztetett terület a Közép-Dunántúlon a Nádor-Kapos- Sió völgye, valamint a Kisalföld térsége.
Szolnok megyében akad olyan település, ahol évek óta visszatérő gond a belvíz. Fegyvernek polgármestere, Huber Ferenc elmondta: az elmúlt hét esztendőben összesen 500 millió forintot költöttek a településen belvíz elleni védekezésre, majd az önkormányzati és magántulajdonú épületekben keletkezett károk helyreállítására. Nem véletlen, hogy épp Jász-Nagykun-Szolnok megyében tartottak a napokban tanácskozást arról, hogyan lehetne megoldani a térségen a belvízelvezetés gondjait. Ebben a megyében hetvennyolc településből hetvenet veszélyeztet a belvíz. Becslések szerint legalább negyvenmilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy az érintett helyeken kiépítsék vagy felújítsák a csapadékelvezető rendszereket.
Az idei belvíz Szolnok megye területén hatalmas károkat okozott, s a mezőgazdaság is tetemes bevételkieséssel számolhat az elöntések miatt. A térségben még ma is százhárom kitelepített lakik ideiglenes otthonban, s huszonhat házba már nem is költözhetnek vissza az ott lakók, mert az ingatlan életveszélyessé vált. A károkat a napokban összegezték, így Tokár István, a megyei önkormányzat elnöke friss adatokkal tud szolgálni. A térségben ötvenegy településen 2926 magántulajdonú ingatlanban okozott kárt a belvíz, a helyreállítás költségei jócskán meghaladják majd az egymilliárd forintot. Tizenkilenc helyen sérültek önkormányzati tulajdonú bérlakások, hivatali épületek, s tizennyolc településen az utakat is fel kell újítani a belvíz elvonulása után.
Szomorú a kép Hajdú-Biharban is: belvízveszély miatt ebben a megyében jelenleg kilencvennégyen vannak kitelepítve, közülük hetvenheten még a februári esőzések miatt hagyták el lakóhelyüket, a többiek az utóbbi két hétben kényszerültek ideiglenes szálláshelyre költözni.
Békésben a hét elején öszszesítették a károkat. Gáti Zoltán, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője elmondta: a belvíz miatt huszonhét embert telepítettek ki, ők máig nem térhettek vissza otthonukba. A műszaki ellenőrzések során kiderült: 2470 magántulajdonú lakossági ingatlanban keletkezett kár a tavaszi belvíz miatt, helyreállításukhoz egymilliárd forintot meghaladó összeg szükséges.
A kormány még nem döntött arról, milyen mértékben enyhíti majd a belvíz által okozott károkat. Az eddigi gyakorlat szerint az önkormányzati tulajdonú épületek helyreállítását az országos vis maior alapból fedezik, a magántulajdonú épületeknél azonban a helyreállítás költségeinek csak egy részére ad az állam fedezetet. Ennek mértékét akkor határozzák meg, ha valamennyi érintett településen megtörtént a kárfelmérés, s az adatok valódiságát műszaki ellenőrök is megvizsgálták.
l Mit nevezünk belvíznek? Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese szerint minden olyan elöntés idesorolható, amely a gáttal védett folyószakaszok mentett árterén, kül- vagy belterületen jelentkezik, legyen annak oka akár az áradás következtében a töltések alatt átszivárgó víz, lehullott és felgyülemlett eső vagy megolvadt hólé. A csapadékvíz normális esetben a csatornákba-főcsatornákba vezethető, a folyók áradásakor azonban ezek zsilipjeit lezárják, így a belvíz nagy része a földeken marad. Ezért súlyosabb a belvízhelyzet olyankor, amikor vele egy időben nagyobb árhullám indul el a folyókon - mint ahogyan az idén tavasszal is megtörtént.
