Minden zsebben nyolc hitelkártya
Amerikában kifejezett lelkierőre van szükség ahhoz, hogy ne legyen még a vécében is másfél méteres képátlójú tévé. A pénz nem számít, az se baj, ha nincs. Csak hitel legyen.
Az átlag amerikai háztartás hitelállománya a jelzáloghiteleket nem számítva 14500 dollár. Ez főleg az errefelé általános és tekintélyes egyetemi tandíjhitelből, az autókra felvett kölcsönökből és az áruvásárlási hitelekből jön össze. Egy főre átlagosan tizenegy aktív kölcsön jut. Bútort, nagy értékű számítógépet, szórakoztató elektronikai cikket vagy autót sok esetben még akkor is megéri hitelre venni, ha az embernek netán volna fedezete a készpénzes vásárlásra. A kamatok általában alacsonyak, a törlesztést gyakran 6, 12, sőt 18 hónapra is felfüggesztik, a boltokban az ügyintézés legfeljebb perceket vesz igénybe. Ezzel is magyarázható, hogy az amerikaiak nem hogy idegenkednének az eladósodástól, hanem kifejezetten lubickolnak a pénzügyi lehetőségekben.
Tavaly év vége felé az átlag amerikai zsebében csaknem nyolc hitelkártya lapult, az egy főre jutó hitelkártya-adósság pedig elérte a 9312 dollárt. A havi törlesztés nem egész háromezer dolláros - majd 700 ezer forintos - átlagos havi jövedelem (17 dolláros átlag órabér) mellett 500 dollár körül mozgott. Vagyis a statisztikai átlag amerikai havonta nagyjából három napig csak a hitelkártyáira dolgozik. A mintegy hatezer kibocsátó cég olyan erős nyomást gyakorol a fogyasztókra, hogy azok gyakran már a középiskola vége felé, de legkésőbb az egyetemi évek alatt elkezdenek többet költeni, mint amennyire fedezetük lenne. Naponta egy-két-három ajánlatot dob ki az, aki észben tartja a szakértők ajánlatát, miszerint az ideális legfeljebb három hitelkártyát tartani, akkor az ember nagyjából tudja, hányadán áll. Minden nagyobb üzletlánc saját kártyát tukmál a vásárlóra, akit az első felhasználáskor általában tízszázalékos kedvezménnyel csábítanak el. Ilyenkor az ügyintézés egyetlen perc!
A hitelkártyának azonban ára van. Egyrészt az átlagosan 13-14 százalékos kamat (amit persze csak akkor számítanak fel, ha az ember a hónap végén nem fizeti vissza teljes egészében a pénzt) kétszer-háromszor magasabb, mint akár a jelzáloghiteleké, akár az autóra vagy használati cikkre felvett áruvásárlási kölcsönöké. Másrészt a túl sok hitelkártya leronthatja a FICO-t. Utóbbi a Fair Isaac Corp. által bevezetett, és Amerikában legelterjedtebb személyi hitelminősítés rövidítése, és egy tavalyi felmérés szerint az amerikaiak csaknem felének fogalma sincs róla, hogy miért fontos.
A legtöbb hitelező a FICO-t használja, amikor eldönti, kinek mennyiért hajlandó pénzt (árut) adni. A FICO egy pillanat alatt megmutatja, hogy mennyire megbízható adós az ügyfél. Újabban már a biztosítók, a telefontársaságok, a közüzemi szolgáltatók, az ingatlant bérbeadók, sőt a munkáltatók is megnézik, mielőtt szerződnének valakivel. A Fair Isaac három nagy hitelminősítő intézettől, az Equifaxtól, az Experiantól és TransUniontól összesen 22 szempont alapján kér le adatokat, és ezekből kalkulálja ki az egyén pillanatnyi kockázati számát. (A három intézet esetleg más-más időpontokban vizsgálja az illetőt, illetve egyik-másik olykor tévedhet is.) Minél magasabb a 300 és 850 közé eső érték, annál biztosabb, hogy az illető időben fizet, következésképpen annál olcsóbban kapja a hitelt.
A számot kalkuláló számítógépes program öt csoportba sorolt tényezőket vesz figyelembe: a múltbéli fizetési szokások 35 százalékkal esnek a latba, mellette a hiteltörténet hossza (15 százalék), az új hitelek száma (10 százalék) az igénybe vett hitelek típusa (10 százalék) és a felhalmozott adósság (30 százalék) számít.
Sem a jövedelemszint, sem az egy munkahelyen eltöltött idő nem érdekel senkit: a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek nem függenek össze azzal, hogy valaki időben törleszti-e a hiteleit vagy sem. Az amerikaiak átlagos FICO-értéke 723, csak a lakosság 13 százaléka éri el a kimagaslóan jónak számító 800-at. A hitelezők általában 740 ponttól adják meg a legkedvezőbb kamatot.
A FICO jelentősége annál nagyobb, minél több pénzt készül valaki felvenni. Az igazán fontos, egy életre szóló ingatlanvásárlások előtt azt tanácsolják, hogy legalább másfél évig tudatosan "hizlalják" a hitelminősítést, ezzel rengeteget lehet megspórolni. A Business Week internetes kiadásának egyik cikkében a következő példa szerepel: ha a FICO 720 és 850 pont közé esik, egy 30 évre szóló, 350 ezer dolláros, 6,24 százalékos kamatozású hitelnél a havi törlesztőrészlet 2153 dollár. Ha a FICO 620 és 674 között van, a kamatláb 8,05 százalékra ugrik, és a havi törlesztés már 2581 dollár. Vagyis a harminc év alatt csak a hitelminősítésbeli különbség több mint 154 ezer dollárba - 32 millió forintba - kerül.
Magánembernek nem olcsó megtudnia saját FICO-számát, bár egy 2003-as törvény mindenkit feljogosít arra, hogy évente egyszer ingyen lekérje a hitelminősítőktől a rá vonatkozó adatokat. A legcélszerűbb négyhavonta más és más intézettől kérni a minősítést, akkor az ember nagyjából "képben" van, és ha valahol romlást lát, gyorsan léphet. A részletesen elmagyarázott FICO-t az interneten csaknem 45 dollárért lehet megkapni - ennyiért már nem érdemes túl gyakran kíváncsiskodni.
Az adatok hét évre nyúlnak vissza, bár a hitelezők általában csak a legutolsó két év számait nézik. A legfontosabb a számlák időben való fizetése. Tartós, egy hónapi hátralék száz pontba is kerülhet. A további tippek között szerepel például a régi, alacsony forgalmú vagy akár inaktív számlák megtartása, mert a minősítők szeretik a régi, jól karbantartott egyenlegeket. Az is kifizetődik, ha valaki képes a hitelkeret 30 százaléka körül tartani az adósságát. A rendszer bünteti, ha valaki túl gyakran, netán egy időben többfelé folyamodik hitelekért.
Négyéves amerikai tartózkodás után az American Express már 14 ezer dolláros hitelkeretet ad, pedig a Népszabadság neve munkáltatóként semmilyen támpontot nem nyújt a bankoknak, és azt sincs módjuk ellenőrizni, hogy a néven és a társadalombiztosítási számon túl egyáltalán megfelelnek-e a valóságnak a hitelkártya-kérelemhez szolgáltatott adatok. A FICO azonban nem hazudik: pontosan megmutatja, hogy négy éve minden számlát határidőre fizetek. A foci-vb-re mégiscsak kéne venni egy jó nagy tévét...