Két nappal a javaslatok első ismertetése után a közvélemény többsége már nagyjából tisztában volt a legfontosabb változásokkal. A legtöbb emberhez persze a gázáremelés híre jutott el - erről a lakosság 80 százaléka hallott -, de kétharmaduk említette "fejből" a villanyár és az áfa emelését is, minden második pedig legalább négy intézkedést fel tudott sorolni a készülő takarékoskodási csomagból. A közvéleményt nem érhették váratlanul az intézkedések - a Medián már május elején is a lakosság gazdasági várakozásainak drasztikus romlását mutatta ki, a mostani felmérésben pedig csak az emberek 10 százaléka mondta, hogy nem számított megszorításokra -, a többség (53 százalék) ennél kevésbé drasztikusnak gondolta az állami takarékoskodást.

A javaslatok közül csak az állami intézmények takarékosabb működését és a jómódúak nagyobb adóterheit támogatja a többség, ezekről azonban viszonylag kevesen hallottak, és jóval kevésbé népszerűek, mint amennyire népszerűtlenek azok az intézkedések, amelyek közvetlen terheket rónak a lakosság többségére. Alig találni olyan polgárt, aki elfogadhatónak tartja a gyógyszerek és az energia árának emelését, és a túlnyomó többség elutasítja a kedvezményes áfakulcs, a munkavállalói tb-járulék és a vállalkozások adóterheinek növekedését is. Az emberek 29 százaléka érzi úgy, hogy nagyon nagy, további 42 százalékuk pedig, hogy jelentős mértékben fogják érinteni a tervezett változások. A közvélemény nem elhanyagolható része, ha nem szereti is, de szükségesnek tartja a tervezett megszorításokat: 41 százalék mondta azt, hogy "hosszú távon ez az ország érdeke", igaz, valamivel többen (44 százalék) gondolják ennek az ellenkezőjét. Szerény mértékben ugyan, de többségben vannak a kritikus véleményen lévők a kormánypártok szavahihetőségét illetően is: az emberek csaknem fele szerint a kampány során becsapták a választókat, bő négytizedük viszont azzal vág vissza, hogy a kampányban többet ígérő ellenzék kormányra kerülése esetén ugyanezt csinálta volna. (Medián)

l A Marketing Centrum június elején készült országos felmérése szerint az MSZP májusi 42 százalékos támogatottsága 33 százalékra esett vissza, míg a Fidesz májusi 31 százalékos támogatottsága 36 százalékosra nőtt. A felmérés szerint június elején az SZDSZ 5 százalékos, az MDF pedig 3 százalékos támogatást tudhatott a magáénak. A Marketing Centrum kérdései kitértek a második Gyurcsány-kormány reformjainak fogadtatására is. A válaszokból az derül ki, hogy az intézkedések egyelőre "nem lepték meg" a megkérdezettek többségét. Ez nyilván azért van, mert az adatfelvétel időszakában ugyan sokat lehetett hallani a kormány "szigorú terveiről", de az intézkedésekről "konkrét elképzelések még csak találgatások és kiszivárogtatások formájában kerültek a közvélemény elé" - mondja a Marketing Centrum. (MTI)