Lesz uniós pénz az oktatásra is
Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője kedden a fejlesztési terület átadása-átvételekor hangsúlyosan beszélt arról, hogy "lyukas zsákba nem öntünk pénzt". Márpedig ilyen lyukas zsáknak tekinthető szerinte az egészségügy és az oktatás mindaddig, amíg a szükséges reformokat végre nem hajtják. Csakhogy: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban azt közölte, hogy 2007-ben kezdődik meg a reformok előkészítése, tehát ezek hatása a legkorábban 2008-ban lesz érzékelhető. Ezek után lapunk visszakérdezett Bajnainál: mindez azt jelentené, hogy az általa említett két terület 2008-ig nem részesülhet az unió fejlesztési forrásaiból?
"Nem, nem jelenti azt. A lehető leghamarabb, már 2007-ben meg kell kezdeni az egészség- és az oktatásügy átalakításának, fejlesztésének uniós forrásokból történő finanszírozását" - jelentette ki lapunknak az EU-pénzekből zajló fejlesztésekért felelős kormánybiztos, aki megismételte: bármennyi pénzt öntenek is a két terület egyes alrendszereibe fejlesztésekre, az ma jórészt elfolyik. A megoldást Bajnai a megreformált, hatékonyabb struktúra kialakításában látja. Ahhoz viszont igenis szükség van az uniós forrásokra - szögezte le.
Emlékeztetőül: 2007 és 2013 között 22,5 milliárd eurós támogatásból gazdálkodhat az állam. Ez az összeg a magyar önrészszel együtt mintegy nyolcezermilliárd forint, és a remények szerint hat év alatt további hetet tesz hozzá a magántőke.
Az uniós pénzek mintegy harmadát hívhatja le az ország az úgynevezett kohéziós alapból (e keretből a nagy állami projektek finanszírozhatók), a források kétharmadát pedig a strukturális (a helyi, kistérségi, regionális projekteket fedező) alapokból kérhetjük le. Bajnai kérdésünkre azt közölte: függetlenül attól, hogy melyik alapból érkezik a pénz, a hazai fejlesztéspolitikával csak a Nemzeti fejlesztési Ügynökség és a fejlesztési kabinet foglalkozik majd.
Azt, hogy az oktatás és az egészségügy a nyolcezermilliárd forint hány százalékát tudhatja a magáénak, Bajnai még korainak tartja megbecsülni.
Ebből fedezné az állam az Új Magyarország programban ígért iskolafelújítási terv költségeit. Az uniós pénzekből nem csak a közoktatást lehet kistafírozni - e forrásokra az óvodai rendszer bővítésére, a tudásközpontok létrehozására és a felnőttképzési programok fejlesztésére is lehet pályázni. A pénzekből ugyanis nem egyszerűen az infrastruktúra kiépítését, hanem a képzési szisztéma átalakítását is fedezik. Ennek szellemében a komplex oktatási program keretében országos tehetséggondozó ösztöndíjrendszert alakítanának ki, s kidolgoznák a szakmunkástanulók új ösztöndíjrendszerét is, továbbá független vizsgaközpontokat építenének ki az egységes szakvizsgáztatásért.
