Gabonaraktárból exkluzív lakások
A rendszerváltást követő gyárbezárások nyomán üzemcsarnokok váltak néptelenné. Az ingatlanok egy részét hasznosították, más részét lebontották, hogy ne kelljen utánuk építményadót fizetni - az épületek jelentős része ugyanakkor ma is üresen áll, s folyamatosan pusztul. A jó fekvésű, gazdaságosan felújítható ingatlanok iránt van érdeklődés, ám sok olyan épület áll az országban, amely már csak a buldózerre vár, nincs esély a hasznosítására.
Győrött sok régi ipari épületet belaktak: a Rába százezer négyzetméteres, félkész üzemcsarnokát például az Audi vásárolta meg, ott kezdte meg első motorgyárának kialakítását. A Richards Finomposztógyár területén lévő üzemépületben és figyelőtoronyban éttermet rendeztek be, a Gardénia telephelyén bevásárlóközpont létesül, a Duna melletti elevátorból, a gabonaraktárból pedig exkluzív folyóparti rezidencialakások lesznek. A Rába-gyár kiköltözött a hajdani reptéri telephelyre, a régi épületeket lebontották. Meghagyták viszont az egykori légoltalmi bunkert, ahol a tervek szerint nanotechnológiai és ipartörténeti múzeumot alakítanak ki.
A közelmúltban bezárt szegedi Kossuth Nyomda épületei már akkoriban gazdát cseréltek, amikor a nyomdászok a kerítés előtt még elmaradt bérük kifizetéséért tüntettek. A Szeged egyik forgalmas kereszteződése mellett fekvő ingatlan csarnokaiban jelenleg zajlik az átépítés, hogy szeptember 1-jétől megnyissák a város legnagyobb bútoráruházát és lakásfelszerelési kereskedelmi központját - tudtuk meg Tóth Tamástól, a beruházó szegedi székhelyű J. V. H. 2000 Kft. ügyvezetőjétől, aki elmondta: az előzetes megállapodások szerint a több százmillió forintba kerülő átalakítások után az ingatlant magyar tulajdonban lévő cégek veszik bérbe.
Hiába születtek viszont nagyszabású tervek a 2003-ban felszámolt zalaegerszegi ruhagyár, a ZA-KO Rt. telephelyének hasznosításáról, egyre csak pusztulnak a valamikori üzemcsarnokok. A városközponthoz közeli, 4,3 hektáros területet a ruhagyár felszámolásakor megvásárolta egy ingatlanbefektető, azt ígérve: lakóparkot, sportpályát épít. A kivitelezés azonban el sem kezdődött, a befektető az ingatlanpiaci változásokra hivatkozva végül elállt terveitől, majd eladta a területet. Az új tulajdonos, a Zala World Kft. a lakópark mellé kereskedelmi és szórakoztatóközpontot is tervezett, ám a munka alighogy elkezdődött, egy irodaépület lebontása után leállt. Nagy Gábor, a Zala World Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre szűkszavúan azt közölte: lemondtak a beruházásról, árulják az ingatlant. Ennek okairól azonban nem kívánt nyilatkozni.
Veszprém megye két legnagyobb, üresen álló egykori ipari üzeme, a volt inotai hőerőmű és a balatonfűzfői Nitrokémia gyártelepe. Balatonfűzfőn néhány hónapon belül befejeződik a még jelenleg is állami tulajdonban lévő Nitrokémia területének környezeti kármentesítése, amelynek 15,5 milliárd forintos költségét a magyar állam fedezi. Azt viszont nem tudni, mi lesz a mintegy 400 hektáros kármentesített területtel. Egyedül a fűzfői központi ipartelep sorsa tűnik rendezettnek: a közművesített, jó közúti és vasúti csatlakozással rendelkező ipari park várja a beruházókat. A Nitrokémia külső telephelyei közül viszont csak a királyszentistváni terület jövőjéről tudni: ott épül fel a 158 települést kiszolgáló észak-balatoni regionális hulladékgazdálkodási rendszer központi telephelye.
Várpalota inotai városrészében öt évvel ezelőtt zárták be az akkor éppen ötvenéves hőerőművet: az üresen álló létesítmény elbontása, az eredeti környezet helyreállítása legkevesebb egymilliárd forintba kerülne. A telep sorsa egyelőre bizonytalan: a tervek szerint a területen hulladékégető erőművet építenének, ami ellen viszont a várpalotaiak egy része tiltakozik.
Javarészt kiürült a hajdani boglári borkombinát többhektáros területe is, miután a tíz évvel ezelőtti privatizáció óta az új tulajdonos csaknem teljesen leépítette a nagy múltú vállalkozást. A borászati technológia jelentős része ismét hasznosítható lenne, de eddig nem akadt fizetőképes kereslet azon az áron, amit a tulajdonossá vált, az Oetker család érdekeltségébe tartozó Törley Pezsgőpincészet Kft. szabott. A termelés újraindítását váró szőlőtermelők szeretnék megszerezni az ingatlant, ehhez állami támogatásért is lobbiznak, de próbálkozásuk eddig nem járt sikerrel. A Balatonboglári Borgazdasági Rt. belvárosi központját az önkormányzat megvásárolná az intézményei számára, de a 460 millió forintra becsült ingatlan árát a város nem tudja megfizetni.
Nyíregyháza déli ipartelepén négy-öt olyan nagy telephely van, amelyek a kilencvenes években kiürültek. Giba Tamás alpolgármester elmondta: a felszámolási vagy privatizációs eljárások során a telephelyeket felosztották, majd az épületeket, üres telekrészeket külön-külön hirdették meg eladásra. A kisebb ingatlanok piacképesnek bizonyultak, azokat jórészt helyi kis- és középvállalkozások vásárolták meg. Az egykori szovjet piacra ipari liftekhez alkatrészeket gyártó HAFE telephelye ugyanakkor máig egyben - és kihasználatlanul - maradt. Az ingatlan tulajdonosa egyelőre őrizteti, rendben tartja a több ezer négyzetméteres épületet és a telket, mindeközben pedig tovább próbálkoznak a szabad földterületek eladásával.
