A barna zóna újjászületése
Látványos újjászületés volt a XIV. kerületi egykori BKV-telephely, a Récsei garázs kereskedelmi központtá alakulása Récsei Center néven. A harmincas évek elején épült épületet 60 méter fesztávolságú üvegtető fedi. Megmaradását főleg annak köszönheti, hogy különlegessége miatt műemléki védelem alatt áll.
Szép példája a régi épület újrahasznosításának a XI. kerületben, Kelenföldön található volt Caola-gyár irodaházzá változtatása is Dorottya udvar néven. Hasonló a IX. kerületben, a vágóhíd melletti volt Borjúvásárcsarnok esete, mely Máriássy Ház néven lett irodaépület.
Előfordul, hogy a kultúra költözik az elhagyott ipari épületekbe. Így született az egykori Ganz Gyár egy részéből a Millenáris Park a II. kerületben, a ferencvárosi áramátalakítóból pedig Trafó néven a fiatal művészek kulturális központja. Ebbe a sorba tartozik majd az óbudai gázgyár épületeinek múzeumként való hasznosítása is.
A hetvenes években Angliában és Amerikában divatossá vált loftlakás forma is megjelent Budapesten. Eddig ugyan még az ingatlanfejlesztő cégek egyetlen ilyen lakást sem adtak át, de már több helyen építenek effélét: például Óbudán egy régi textilgyári épületben, Angyalföldön egy volt gázkészülékgyárban és Ferencvárosban az egykori Gizella malomban.
A pesti loftépítők kissé tágan értelmezik a műfajt, Óbudán a Lajos utcai Sun Palace lakóparkban például a régi textilgyárból mindössze egy homlokzati fal maradt meg, s e mögött teljesen újjáépítik a belső tereket. Az itteni loftlakások tehát nem átalakított ipari épületben jönnek létre, hanem teljesen újak. Belmagasságuk, alapterületük azonban hasonló lesz a valódi ipari terekéhez. A Sun Palaceban tíz ilyen lakás épül, 125 és 181 négyzetméter közöttiek, átlagos négyzetméteráruk 410 ezer forint.
Huszonhét lakást hoznak létre a Duna-part közelében, apesti rakpart északi végénél épülő River Loftban, egy régi gázkészülékgyárban. A legkisebb 70, a legnagyobb 233 négyzetméter, átlagáruk pedig 445 ezer forint.
Jelenleg Ferencvárosban zajlik a legnagyobb budapesti loftberuházás, a Mill Lofts kialakítása, ahol több mint száz ilyen lakás létesül az egykori Gizella malomban: 60 négyzetméterestől a 350 négyzetméteresig. A lakások ötödét már el is adták, négyzetméteráruk 360 ezer és 700 ezer forint között változó. Elkeltek például a különleges fekvésű toronylakások.
Mivel a loft ára Pesten nem olcsóbb, mint a normál elrendezésű lakásoké, vásárlóik nem a szegényebb rétegekből kerülnek ki. Nyugaton eredetileg kispénzű művészek és családtalan aranyifjak keresték ezeket az olcsó és nagy élettereket. Pesten csak a Gizella malomban vásárolt néhány festő és grafikus műteremnek való loftot. A vevők és érdeklődők nálunk a jól keresők, a gyermektelenek köréből kerülnek ki, s nem ritka a külföldi. Az sem véletlen, hogy Budapest egyik legérdekesebb, ipari környezetbn kialakított lakását, a ferencvárosi pályaudvar víztornyában berendezett lakteret a vezető gazdasági hetilapban hirdeti építője, egy magánszemély.
A régi gyártelepek újrahasznosítására vidéken is akad példa. Győrött például sok régi ipari épületet belaktak: a Rába százezer négyzetméteres, félkész üzemcsarnokát például az Audi vásárolta meg, ott kezdte meg első motorgyárának kialakítását. A Richards Finomposztógyár területén lévő üzemépületben és figyelőtoronyban éttermet rendeztek be, a Gardénia telephelyén bevásárlóközpont létesül, a Duna melletti elevátorból, a gabonaraktárból pedig exkluzív folyóparti rezidencialakások lesznek. A Rába-gyár kiköltözött a hajdani reptéri telephelyre, a régi épületeket lebontották. Meghagyták viszont az egykori légoltalmi bunkert, ahol a tervek szerint nanotechnológiai és ipartörténeti múzeumot alakítanak ki.
A közelmúltban bezárt szegedi Kossuth Nyomda épületei már akkoriban gazdát cseréltek, amikor a nyomdászok a kerítés előtt még elmaradt bérük kifizetéséért tüntettek. A Szeged egyik forgalmas kereszteződése mellett fekvő ingatlan csarnokaiban jelenleg zajlik az átépítés, hogy szeptember 1-jétől megnyissák a város legnagyobb bútoráruházát és lakásfelszerelési kereskedelmi központját.
