Abban azonban a washingtoni és a bagdadi kommentárok is egyetértenek, hogy az új kormány még nem nélkülözheti a 130 ezres amerikai katonai kontingens támogatását, anélkül Irakban rövid időn belül összeomlana a központi hatalom.

Maliki egyik legelső intézkedése Bagdad biztonságának megerősítésére irányul: ma hajnaltól 75 ezer iraki és amerikai katonát vezényelnek a fővárosba, elzárják a kivezető utakat, megtiltják a fegyverviselést és éjszakai kijárási tilalmat hirdetnek. A helyzetre jellemző, hogy tegnap csak Kirkukban tizenhat ember vált robbantásos merényletek áldozatává. Bagdadban lelőttek egy egyetemi professzort, pokolgép végezett egy rendőrrel és hat holttestet is találtak.

Bush utoljára 2003 novemberében járt Bagdadban. Most Malikivel való találkozója elején, még a kamerák előtt, ismét a terrorizmus elleni háború hadszínterének nyilvánította Irakot. Az Egyesült Államoknak a demokrácia bevezetése melletti változatlan elkötelezettségére utalva azt mondta, hogy "ha az amerikaiak szavukat adják valamire, azt be is tartják". A Fehér Ház szeretné még a novemberi törvényhozási választások előtt lényegesen csökkenteni a most mintegy 130 ezres amerikai kontingenst, ám ennek egyelőre nincsenek meg a feltételei. Sőt, a terrorellenes kormányzati központ vezetői tegnap a szenátusban tartott meghallgatáson attól tartottak, hogy Abu Muszab az-Zarkavi halála után összeolvadhat az al-Kaida központi vezetése és az eddig önálló háborút folytató iraki szárny.

A legfrissebb, már az-Zarkavi megölése után készült felmérések szerint az amerikaiak 55 százaléka változatlanul hibának tartja az iraki háborút, és a korábbinál valamivel kisebb hányada, de még mindig 54 százaléka nem bízik annak sikeres végkimenetelében. Bush útja a hazai közvéleménynek is szól azzal, hogy a figyelmet az elért eredményekre, például az új, demokratikusan választott kormányra irányítja. Az USA elnöke lapzártánk idején nyolcszáz amerikai katona előtt tartott beszédet.

Az amerikai elnök és az iraki kormányfõ