A szántóföldön nincs internet
- A szántóföldeken nincs internet - magyarázza Varga Sándor, a Csongrád megyei Földeák, Óföldeák és Maroslele falugazdásza, hogy meglátása szerint miért nem érdeklődnek anynyian egyes vidékfejlesztést segítő pályázatok iránt, mint amennyien profitálhatnának a támogatásokból. Úgy véli: előnyben vannak a fiatal gazdálkodók és azok, akiknek a gyerekei jártasak az informatikában, ám az idősebb gazdálkodóktól nem várható el, hogy miután ellátták az állataikat, beüljenek egy teleházba vagy internetkávézóba pályázatok után kutakodni. Varga Sándor szerint sok múlik azon is, a falvak polgármesterei mennyi energiát hajlandóak áldozni arra, hogy a helyben élő gazdák időben értesüljenek a lehetőségekről.
- A parasztember nem buta, csak nincs rálátása arra a rengeteg hivatalra, koordinációs szervre és ügynökségre, amelyeket az unió miatt életre hívtak. Elveszünk a bürokráciában - támasztja alá a fentieket a Székkutas melletti családi birtokán hetven hektáron gazdálkodó Rostás János, aki azt is kifogásolja, hogy a községben csupán egyetlen napon lehet a falugazdászt elérni.
A férfi édesapjának és öcscsének is a környéken van földje, így a területeket közösen művelik. Rostás János jelentősebb beruházási támogatást évekkel ezelőtt vett igénybe, az akkor megvásárolt kombájn árának utolsó részletét az idén fizeti ki. A gabonanövények mellett fűszerpaprikát termelő gazdálkodó a vidék jövőjét azzal látná hosszú távon megalapozhatónak, ha helyi feldolgozók épülhetnének, amelyek által csökkenne a termelők kiszolgáltatottsága. A férfi úgy látja: a kis cégek a környéken megtermelt terményeket feldolgozva kistérségi vagy régiós beszállítókká válhatnának. Rostás János azt mondja: a beruházások önerőből biztosan nem fognak megvalósulni, szükség van a pályázatokra.
Ugyancsak a kis- és közepes vállalkozások támogatását szorgalmazza Dankó Béla, a Békés megyei Kondoros polgármestere, aki álláspontját azzal indokolja: a családi gazdaságok az adott térség stabil foglalkoztatóivá válhatnak.
- A Viharsarokban egyre több település van nehéz helyzetben: az infrastrukturális elmaradottság miatt nem csak a beruházás kevesebb az átlagosnál, még a meglévő élelmiszer-feldolgozó cégek jelentős részére is lakat került - mondja Dankó Béla, majd hozzáteszi: a megyében több fejlesztési elképzelés is született. Közös pontjuk, hogy nem egy-egy ágazat kiemelését, hanem átfogó térségfejlesztést tartanak megvalósítandónak.
Dankó Béla úgy fogalmaz: a munkahelyteremtésen kívül fontosak az életminőség-javító intézkedések, amelyekkel jobb utakhoz, csatornahálózatokhoz és egészséges ivóvízhez juthatnak a helyben élők.
Ugyancsak az infrastruktúra fejlesztését jelöli meg elsődleges célként Sziebert György, a Tolna megyei kétezer lelkes Báta polgármestere, aki abban bízik: a vidékfejlesztési program keretében végre megerősítik a gátakat, hogy az árvíz ne fenyegesse többé a települést. (Tavaly nyáron mintegy tucatnyi ház volt veszélyben az áradások miatt a faluban.) Sziebert György szerint nincs arra reális esély, hogy a Szekszárdtól harminc kilométerre fekvő zsákfaluban a rehabilitációs foglalkoztatón kívül más, sok embernek munkát adó vállalkozás megtelepedne. A faluban ma 31 százalékos a munkanélküliség, s a polgármester nem tud olyan ágazatot említeni, amelyet reális kitörési pontnak tartana. Ennek ellenére a kistérségi partnerekkel együtt folyamatosan figyelik a kiírásokat, s külön pályázatírót is alkalmaznak.
Optimistábban látja a helyzetet Csitári Tibor, a Bács-Kiskun megyei Bugac polgármestere, aki szerint a jelenleginél jobban ki lehetne használni a település ismertségét. A polgármester szerint annak ellenére, hogy Bugac a pusztai idegenforgalom egyik legismertebb célpontja, mégis túl kevés helybéli profitál a turizmusból, holott meglátása szerint a gyenge termőképességű területen való gazdálkodásnak a vendéglátás lehetne az alternatívája.
Csitári Tibor egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint javítani kell az információáramlást. Azzal érvel: az önkormányzatok sok pénzt és energiát fektetnek abba, hogy legyenek előkészített, azonnal beadható pályázataik, ám nem tudják, hogy valójában mire nyílik majd lehetőségük, s mely projekttervek fekszenek évek elteltével is az íróasztalfiókban.
