A Freedom House "Átalakuló nemzetek 2006" című elemzése a négy országról azt mondja, hogy azok olajban gazdagok, de demokráciában szegények.

A hét különböző mutatót, többek között a választásokat, a sajtószabadságot és a korrupciót vizsgáló elemzés Oroszország esetében arra jut, hogy Vlagyimir Putyin elnök egy esztendő alatt visszalépett a demokratikus fejlődésben. Az egyre erősebben ellenőrzött politikai élet, a kormányzat tehetetlensége, az a szándéka, hogy hatékonyan lépjen fel az észak-kaukázusi válságokban, valamint a hadsereg és a rendőrség reformjának elmaradása - mindez súlyosbította a helyzetet. A korrupció, a média elleni támadások, az ellenzék zaklatása, a kormánytól független szervezetek elnyomása az országot egyre inkább elzárta a Nyugattól, annak ellenére, hogy Oroszország a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G-8 szervezet elnökségének várományosa.

A jelentés szerint Ilham Aliyev elnöksége alatt Azerbajdzsán demokrácia-teljesítménye romlott. A tavaly novemberi választások sok szabálytalanságot mutattak, és nem feleltek meg a nyugati normáknak. A civil társadalmat továbbra is sok zaklatás éri. Letartóztatások, pénzbüntetések, bántalmazás, egyetemről való kizárás sújtja az ellenzékkel kapcsolatot tartó egyetemi csoportokat. Miközben a gazdaság fejlődik, tovább növekszik a civil társadalomra, a sajtóra és a bírói rendszerre ható kormányzati nyomás. A kormányzati hivatalnokok korruptsága az egyik legnagyobb akadály a demokratikus fejlődés útjában.

Kazahsztán még az előbb két országnál is lejjebb van a listán. Az amerikai elemzők szerint Nurszultan Nazarbajev elnöksége alatt romlott az ellenzéki politikai erők és a sajtó helyzete. Minden fontos politikai, pénzügyi, gazdasági hatalom az elnökhöz lojális csoportok kezében van. A vezetés kedvezményeket ad a hozzá közel álló szervezeteknek, miközben általában megnehezíti a gyülekezést és a nem hatalompárti szervezkedést. A kormány olyan új szabályozást fogadott el, mely lehetővé teszi, hogy bezárjanak minden olyan sajtóvállalkozást, mely kritikusan ír a rezsimről.

A négy ország közül Türkmenisztán kapta a legrosszabb osztályzatot a Freedom House jelentésében. Saparmurat Niyazov elnök kétkötetes műben írta elő az állampolgároknak a kötelező viselkedési formákat, tovább erősítve az államfő személyi kultuszát. Az országban folytatódnak a tisztogatások a kormányzati tisztviselők között, az igazságszolgáltatás szervei az elnyomás eszközeivé váltak. A hatalom zaklatja a civil társadalmi csoportokat és a vallási közösségeket, megtiltotta azoknak a sajtókiadványoknak a behozatalát, melyek beszámolnak a többi posztszovjet ország helyzetéről. Állítólag a korrupció elleni harcra hivatkozva az elnök közvetlen ellenőrzése alá vonta az ország energiaforrásait, ami lehetőséget ad számára az elnöki pénzalapok további növelésére és a korrupció további növekedésére.

Magyarország konszolidált demokrácia

A diktatúrából a konszolidált liberális demokráciába való átmenet tekintetében Magyarország az egyik legsikeresebb a volt kommunista tömb országai közül –áll a Freedom House jelentésében.

"Az átalakuló nemzetek 2006" Magyarországgal foglalkozó fejezete a választási rendszernek és a civil szférának adta a legjobb minősítést, míg a korrupció elleni fellépés, a kormányzati munka és a média tekintetében találta a legtöbb kivetnivalót. Magyarországot összességében konszolidált demokráciának minősítette a szervezet, amelynek Budapesten is van irodája. A vizsgált országok előrehaladását egytől hétig terjedő skálán értékeli, és minél kisebb ez a szám, annál jobb a minősítés. A demokrácia legfontosabb összetevőit hét kategóriában osztályozza a választási folyamattól az alkotmányos keretekig.

A Freedom House 2004 óta használja az átlagolt "demokráciamutatót", amely az 1-2 érték között konszolidált demokráciát, 6-7 között pedig tekintélyuralmi rezsimet jelent, és e kettő között további három kategóriába sorolja az országokat.

Az idei jelentésben Magyarország mutatója 2,00, vagyis konszolidált demokráciának minősül. (Magyarország mutatója visszamenőleg számítva 2001 és 2006 között: 2,13, 2,13, 1,96, 1,96, 1,96, 2,00.) A demokrácia állapotának hét összetevője közül a magyar választási rendszer és a civil társadalom a korábbi évekhez hasonlóan az idén is egyaránt 1,25 pontot kapott. A független média tekintetében az osztályzat 2,5, a kormányzati munka, illetve a helyi önkormányzatok minősítése 2,00 illetve 2,25, a bíróságok működése 1,75, míg a legrosszabb, 3,00 pontos osztályzatot a korrupciós jelenségek elleni fellépésre kapta az ország.

A jelentés szerint az erős és stabil magyar parlamenti rendszer lehetővé tette az egymást követő kormányok gördülékeny hatalomváltását. A civil társadalom erősödéséről szólva a jelentés Sólyom László köztársasági elnök megválasztását egyebek között a nem kormányzati szervek hathatós támogatásának tudja be. A független sajtóról szólva a jelentés kitér a rágalmazási és államtitoksértési perek nagy számára, amely széles körű aggodalmat keltett.
A jelentés megállapítja, hogy a romák elleni diszkrimináció továbbra is széleskörű. A faji, etnikai hovatartozáson és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés különösen erősen beágyazódott a társadalomba, áthatva a munkahelyeket és a közszolgáltatást.

A korrupció témájában a Freedom House utal rá, hogy 2005-ben továbbra is gondot jelentettek a politikai pártokhoz és közhivatalnokokhoz kötődő áttekinthetetlen üzleti ügyek. Visszatérő téma volt a sajtóban a közhivatalnokok és a politikusok csalárd ügyletei és a közbeszerzéssel kapcsolatos visszaélések. Magyarország korrupciós mutatója a tavalyi 2,75-ről 3,00-ra romlott. A jelentés megállapítja, hogy az üvegzsebtörvény dacára a közpénzek útja nehezen követhető, és szakértők szerint az évente kiírt mintegy 3700 közbeszerzési tendernek mindössze 10 százaléka tekinthető tisztának.

A Freedom House egyéb kiadványok mellett évente három jelentést tesz közzé a szabadságjogokról, a sajtószabadságról, valamint a kommunizmusból a demokráciába való átmenet útját járó országokról.

(forrás: MTI)