A bizottság 25 igen, 14 nem szavazattal és hét tartózkodással fogadta el a tervezetet.

A parlament júliusi plenáris ülése dönti el, hogy a jelentés elfogadásával lezárja-e az ügyet, vagy tovább folytatja a vizsgálatot. Az Európai Parlament (EP) eredetileg nyitva hagyta a bizottság munkájának időtartamát, így valószínűsíthető, hogy jövő februárig folytatódik a munka a testületben.

A teljes jogú bizottsági tagok közé tartozó magyar képviselők közül Kósáné Kovács Magda (MSZP) úgy vélte, a jelentésben megtartották azt a határozottságot, amely a további vizsgálat alapja lehet. Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) egyebek között arról beszélt az MTI-nek, hogy meglátása szerint az Európa Tanács nemrégiben napvilágot látott, viszonylag kemény hangú jelentése is befolyásolta a hangulatot.

Helyszíni sajtóértesülésekből, illetve a magyar képviselők beszámolójából kiderül, hogy a voksolást megelőzően, illetve a módosító javaslatok szavazásakor meglehetősen egyértelmű szakadás mutatkozott a szocialisták vezette baloldal és a néppárti frakció között. A különbséget egyebek között az Egyesült Államokkal szembeni bírálat erőssége jelentette: a konzervatív oldal kevésbé éles hangvételt alkalmazott volna.

Az európa tanácsi dokumentummal szemben az EP-szöveg nem nevez meg felelősnek tartott országokat, bár két konkrét esetben úgy ítélte meg, hogy egy olaszországi emberrablás, illetve egy német állampolgár elszállítása nemigen történhetett meg a hatóságok tudomása nélkül. A jelentés általában véve is kevéssé valószínűnek tartja, hogy "bizonyos kormányok vagy titkosszolgálatok" ne tudtak volna a tevékenységről, amely a területükön vagy légterükben folyt.

Kósáné Kovács Magda kommentárjában úgy vélte, a kompromisszumos javaslatok jónak bizonyultak. Jelezte: igen nagy számban érkeztek módosító indítványok, melyekben az az alapvető különbség tükröződött, hogy van-e joga az Európai Parlamentnek tényként kezelni, hogy a CIA megsértette az emberi jogokat, hogy az Európai Unió tagállamaiban is olyan akciókat hajtottak végre, melyek "a mi jogi és erkölcsi mércéink szerint" vállalhatatlanok, hogy léteztek titkos börtönök s ezeket a börtönöket "jogunk van-e emberi jogi szempontból elítélni és felszólítani a felszámolásukra".

Schöpflin György leszögezte: a kínzást, az illegális járatokat, tevékenységet a néppárt is elítéli, viszont úgy látják, hogy a bizonyíték egyelőre gyenge. A plenáris szavazáson még egészen bizonyosan lesznek módosítások - vélte, hozzátéve, hogy nem érzett kompromisszumos készséget a frakciók között.

(MTI)