Kiszivárgott értesülések szerint a „hivatalosan nem hivatalos” megbeszélésen és az azt követő vacsorán Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy nem hívja össze az 1999 elején létrehozott Magyar Állandó Értekezletet, amíg (értsd: mert) nem remél eredményt tőle. A MÁÉRT, amelyen a legitim határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány, illetve a parlamenti pártok vezetői a résztvevők, az utóbbi években nem ülésezett. Gyurcsány a kettős állampolgárságról tartott 2004 decemberi népszavazás előtt és után nyilvánosan is úgy ítélte meg, hogy a testületnek nem lehetne érdemi mondanivalója. Az elhidegült légkörben a határon túliak összehívták a maguk külön MÁÉRT-jét is, a budapesti kormány meghívása nélkül.

Úgy tudjuk, a kormányfő tegnap elmondta: ami az ő felelőssége, azt vállalja. Szeretné, ha az eltérő helyzetű magyar közösségek értelmesen differenciált, áttekinthető és pártszempontoktól mentes támogatást kapjanak. Javasolja, hogy egy-másfél éven belül új intézményrendszer segítse a változó Európához és térségünkhöz való alkalmazkodást. Erősíteni kellene a kulturális összetartozást is.

Összhangban Sólyom László köztársasági elnöknek a nemzetpolitika intézményes átalakítását szorgalmazó álláspontjával, Gyurcsány több nem hivatalos konzultációt folytatott a határon túli vezetőkkel. Ezek sorába illeszkedik a tegnapi találkozó is. A kormányfő reméli, az új kezdeményezések építő jellege fontosabb annál, mint a MÁÉRT, illetve a megosztó viták. Egyébiránt: „magyar alapon sem lehet mindent félresöpörni, demokrataként mindig vitatkozni fogunk”.

Gyurcsány értésre adta: a MÁÉRT helyett szükség szerinti gyakorisággal és formában egyeztet majd a határon túli vezetőkkel, akár külön-külön. Jelentősen átalakítja a határon túliak anyaországi kapcsolatainak és támogatásainak egész intézményrendszerét. A cél, hogy a nemzetpolitika illeszkedjen az EU-politikához és az uniós fejlesztési tervekhez-pénzekhez, valamint a szomszéd- és térségpolitikához is.

Hivatalos (a miniszterelnök általi) kinevezésének átvétele után, az ily módon egyesített területeket a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkáraként Gémesi Ferenc irányítja majd. (Gémesi általában is örökölheti a MeH eddigi első számú külügyi felelősének, Szabó Vilmos volt államtitkárnak a munkakörét.) Gémesi eddig a Külügyminisztérium "keleti" kapcsolatokkal foglalkozó helyettes államtitkára volt. (Helyére, feltételezések szerint szakállamtitkárként, Gilyán György, a kérdéskör legtapasztaltabb szakembere, eddigi gazdasági államtitkár kerülhet a külügybe - ő eddig a keleti kapcsolatok kormánybiztosa is volt, ez a tisztség most megszűnt.) Gémesi felügyeli majd a támogatási pályázatokat, általában a Határon Túli Magyarok Hivatalát is, amely a MeH egyik szakrészlege lesz, sokkal kisebb létszámmal.

A tegnap esti találkozó előtt megfigyelők arra számítottak, hogy a határon túliak többsége ellenezni fogja a MÁÉRT megszüntetését, vagy "ellentételezést" kérnek. Megtörténhet viszont, hogy többségük kész lesz a modernebb nemzetpolitika jegyében új formák és ötletek megfontolására - arra mindenképpen, hogy túllépjenek az elmúlt időszak bizalmatlan, meddő vitáin. Úgy tudni, hogy a tegnapi találkozón, mások mellett, Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. Az összejövetelen megjelent Szili Katalin parlamenti elnök is.

A MÁÉRT - a megelőző évek magyar-magyar találkozói után - 1999-ben ült össze először, s legfőbb feladatának a nemzeti összefogás erősítését nevezte. Az elmúlt időszak tanácskozásainak elmaradása miatt többen "törvényszegést" emlegettek, noha a MÁÉRT összehívása nem törvényi kötelezettség. Csupán az alakuló ülés zárónyilatkozatában szerepel egy olyan kitétel, hogy a MÁÉRT-et évente legalább egyszer a miniszterelnök hívja össze. A zárónyilatkozatnak ez a passzusa azonban nem törvény, még csak nem is jogszabály.