A miniszter bemutatta kabinetfőnökét, Balogh Gyulát és sajtófőnökét, Gulyás Erikát. Bejelentette, a tudomány koncepcionális kérdései is tárcája feladatkörébe tartoznak, bár az Akadémia belső ügyeibe nem szól bele - jóllehet fontosnak tartja, hogy megtörténjen a tudományos testület szükséges átalakítása, ezért hamarosan tárgyalni fog az Akadémia elnökével. Egyelőre elhárította, hogy a tárca előtt álló feladatokról érdemben nyilatkozzon, de ígérte, hamarosan a sajtó elé áll.

A miniszter személyi választásaiban egyfelől tükröződik egyfajta biztonságra törekvés - erre utal az évtizedes minisztériumi vezetői múlttal bíró Szüdi János vagy az ugyancsak tapasztalt Schneider Márta kinevezése. Arató Gergely választása gesztus a szocialista párt fiatal értelmiségi áramlatának is. Bogyay Katalint a magasra értékelt angliai magyar kulturális évad megszervezése hozta képbe. Manherz Károly ELTE-dékánként korábban docensnek nevezte ki Hillert, 1989-ben művelődési miniszterhelyettes, illetve közigazgatási államtitkár volt. Személyében nagy tekintélyű tudós kerül a felsőoktatás ügyeinek élére. Nem lesz könnyű dolga a kulturális problémák egészét "megöröklő" Schneidernek, hiszen a kormányprogram alapján küszöbön áll az intézményrendszer ésszerűsítése, a nemzeti intézmények körének kialakítása, amelynek csak egyik, habár kiemelkedően fontos része az Operaház körüli gondok kezelése, megoldása. Ez utóbbiban bizonyára közreműködik majd Závecz Ferenc, akinek volt elképzelése a nemzeti dalszínház finanszírozásának, gazdálkodásának reformjáról, amelyre azonban az új "reformvezetés" nem volt kíváncsi, és menesztette. (V. Gy.)