Kóka úr, decentralizáljuk az energiatermelést!

Mit jelent ez a hangzatos decentralizált kifejezés (amit aszakértők is csak zárójelben emlegetnek, mert bár alapvető megoldást jelentenea hazai válságos energiahelyzetre, a kormányzat és az energiapolitikakövetkezetesen elfelejti): helyben termelt energia helyi felhasználása,függetlenül annak mennyiségétől, üzemanyagától, technológiájától, üzemmódjától.

A decentralizált rendszereknek három fő kritérium egyikét kell kielégíteniük:magas hatékonyságú kapcsolt hő és villamos energia termelésére képesek;megújuló alternatív energiaforrásokat alkalmaz; ipari tevékenységnagymennyiségű energiaveszteségét hasznosítja. Ezzel a három kritériummal adecentralizált termelés az Európai Unió energetikai

Mivel nyújt többet a decentralizált rendszer?
célkitűzéseit támogatja éselőmozdítja a fenntartható fejlődést. Fontos figyelembe venni, hogy sokan hajlamosakösszemosni a decentralizált energiatermelés és az alternatív energiatermelésfogalmait. A decentralizált energiatermelés üzemanyagaként szolgálhatalternatív/megújuló energiaforrás, de a tradicionális üzemanyagokkalhasonlóképpen kiépíthető lokális energiatermelő rendszer.

Mint a definíció is meghatározza, a decentralizáltenergiatermelés független annak üzemanyagától. Tehát lehetséges, pl. gázturbinatelepítése, amely kapcsolt hő és elektromos áram termelésével, mind atávfűtést, mind az áramigényt kielégítheti.

Mivel nyújt többet a decentralizált rendszer? Hol van a profit,amely képes hosszú távon is kifizetődővé és fenntarthatóvá tenni a kisebbméretű rendszerek működését? Ezt egy rövid példa illusztrálja:

Egy távfűtéssel rendelkező kisváros energiaigényét teljesmértékben importból oldja meg. A távfűtést gázzal működtetik, míg elektromosáramot az országos rendszerből vételeznek. A fennálló hő és áram igényt, X+Ygázmennyiséggel elégíthetik ki. X a távfűtés működtetésénél felhasznált, míg Yaz áram megtermeléséhez szükséges gáz mennyiségét jelzi. Mivel az energiaárakemelkedő tendenciája nagyobb és hosszabb távú energetikai beruházásokmegtérülését kedvezőbbé teszi, a város saját erőmű telepítését határozza el. Aberuházás egy kombinált ciklusú erőmű megépítéséről szól, tehát egy olyanenergetikai megoldást választanak, amikor egy adott üzemanyag mennyiséget hő ésáram termelésre is képesek hasznosítani. Ezzel a hagyományos erőművek kb. 30 százalékos hatásfokát messze túlszárnyalhatják és 65 százalékos energiahatékonyságotérhetnek el. Tehát a jövőben egy erőmű szolgáltatja a hőt és áramot, mégpedig Xmennyiségű gáz felhasználásával. Tehát Y mennyiségű földgázra kiáramló pénz atérségben marad. Már itt is jelentős megtakarítások érhetők el de, ennélforradalmibb elképzelés, ha az X gázmennyiséget helyi erőforrásokon éshulladékokon alapuló biogáz betáplálásával oldják meg. Tehát összegyűjtik azállattartásból, mezőgazdaságból, ipari tevékenységből származószerveshulladékokat és melléktermékeket, fermentáció segítségével biogázttermelnek, majd ezt a biogázt használják az energiaigény kielégítésére. Így atérség teljesen függetlenítheti magát a külső tényezőktől. A folyamatosüzemanyag ellátás érdekében a régió mezőgazdasági termelői, állattenyésztői,stb. össze kell fogjanak, tervet kell készítsenek, hogy zökkenőmentes lehessena biogáz termelése. Így biztos és állandó energiaellátást kapnak cserébe, amígúj munkahelyeket teremtenek az állandó feladatok ellátására. Az olcsó helyienergia hírére több vállalkozás is betelepülhet, pl. húsfeldolgozó üzem, amelyveszélyes hulladékainak lerakását a biogáz üzemben fogja megoldani, így nemkell a hulladék elhelyezésére pénzt költenie, amíg az erőműből olcsón kapja azenergiát, hiszen az üzemanyagot maga biztosította.

Összefoglalva a gazdasági multiplikációs hatást: a térségbőlenergiára kiáramló pénzmennyiség csökkenthető vagy teljesen meg is szüntethető.Ezzel növekszik a térségben maradó tőke, melyet más gazdasági területeken lehetalkalmazni. Növekszik a beruházási kedv, amely új munkahelyeket teremt ésnöveli a gazdasági aktivitást. A megnövekedett energiaigényt a helyienergiatermelés fogja kielégíteni, így további helyi pénzmennyiség keletkezik.A térségre gyakorolt pozitív hatások folyamatos gazdasági növekedést ésbővülést eredményeznek.

Tehát a nagyról a kicsire való átállással két legyetüthetünk egy csapásra: a központosított energiaszolgáltatást, kisteljesítményűhelyi kapacitásokkal váltják fel. Ezek helyi erőforrásokon alapulnak, ígyindukálva a gazdaság fejlődését. A helyi erőforrások termelésére, begyűjtésére,feldolgozására a rendelkezésreálló emberi erőforrás és földterület nyújtbiztosítékot. Egyszeri beruházással a közösség függetleníti magát a világpiacikőolajár emelkedésétől, miközben új munkahelyeket teremt, ezzel növelve atérség versenyképességét. A regionális fejlesztési lehetőségek teljespalettáját le lehet fedni a decentralizált energiatermelés bevezetésével, mivelolyan gazdasági alapot nyújt az eddig importált energiára elfolyó pénz helybentartásával, melyet semmilyen kormányzati támogatás sem tudhat helyettesíteni.

Az Európai Uniós csatlakozás egyik feltétele volt azUnió Regionális Politikájának megfelelő magyar régiók kialakítása. Acsatlakozás előtti évek során több elképzelés is megszületett a hazai régiókkalkapcsolatosan, végül hét statisztikai régió került kialakításra.

Hét NUTS II (Nomenclature UnionTerritorial System II) hazai régió:

1. Nyugat-Dunántúl
2. Közép-Dunántúl
3. Dél-Dunántúl
4. Közép-Magyarország
5. Észak-Magyarország
6. Észak-Alföld
7. Dél-Alföld

A régiórendszer kialakítása nem tekinthető csak egyUniós kötelezettségnek, melyet a tagországok adminisztratív szempontok miattalakítanak ki. Az EU régiók a gazdasági fejlődés alapját szolgálják; azenergiagazdálkodás szempontjából a decentralizált energiatermelés főmozgatórugójaként működnek. Magyarország számára különleges jelentőséggel bír aregionális fejlesztés és a decentralizált energiatermelés együttműködése,hiszen a régiók közötti egyenlőtlenségek mellett (a legfejlettebbKözép-Magyarországi és a legfejletlenebb Dél-Alföldi régiók GDP-je között2,5-szörös eltérés mutatkozik) közel 70 %-os energiaimport-függőségben szenvedaz ország.

Az EU Regionális Politikájának alapjait, első sorban aKözösség különböző területeinek eltérő fejlettségi szintje és eltérő fejlődésiüteme tette szükségszerűvé. A Közösség az egyenlőtlen fejlődés és az elmaradottterületek felzárkóztatása miatt engedélyezi a hátrányos helyzetű területekcélzott támogatását a Közösségi Regionális Politika keretében, az úgynevezettStrukturális Alapok pénzügyi forrásainak segítségével. Magyarország számárakitörési lehetőséget biztosít a regionális energiatervezés. Ezzel mind azenergiaimport-függőség, mind a régiók gazdasági lemaradása enyhíthető.

Szepesi Attila

UNDP/GEF

Energia Központ Kht.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.