Véleményem szerint az euróbevezetés ideális ideje valahol 2010 közepe és 2011 közepe-vége között van - ezt nyilatkozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton a Reutersnek. A kormány célja a 2010-es bevezetés, ám nem biztos, hogy ez betartható. Kiderült, hogy Litvánia mindössze egytized százalékos inflációs többlet miatt lemondhat a közös pénz 2009-es bevezetéséről, így látható: az eurózóna tagjai nem ragaszkodnak az új tagállamok gyors csatlakozásához, ha a kritériumok teljesítésében bármilyen kétely is felmerül.

A 2010 eleji eurócsatlakozás elhalasztása mellett korábban is hangzottak el politikai érvek. Mivel 2010 is választási év, és a közös pénz bevezetése az átállással járó kerekítések miatt áremelést és ezzel elégedetlenséget hozhat, szakértők szerint nem volna politikailag hasznos erőltetni a 2010. januári időpontot.

2008 januárjára mindenesetre nemcsak az állami hiány, hanem az államadósság számaival is nehéz lesz megfelelni a maastrichti feltételeknek. A folyó hiány - mint szombaton Veres János pénzügyminiszter elemzőknek elmondta - az idén mintegy 300 milliárd forinttal nagyobb lehet a tervezettnél, 1800 milliárd forint körül alakulhat. A lefaragások nélkül ennél 350 milliárddal lett volna nagyobb a hiány. A túllépés oka a szokásos: a tervezettnél több a kiadás a nyugdíjaknál, a gyógyszerkasszánál, a lakástámogatásoknál, és az államadósság kamatkiadásai is nagyobbak.

Ennél is jóval nagyobb a különbség az uniós elszámolású deficitben: azt nyugdíjkorrekcióval együtt a GDP 4,7 százalékára tervezték, most viszont 8 százalékára várják. Ebben az esetben az autópálya- és a Gripenekkel kapcsolatos elszámolás, meg némi BKV- és MÁV-adósságrendezés szerepel az okok között. A két nagy állami "hiánygyárnál" még így is csak tűzoltásról van szó, a konszolidáció 2007-re marad, igaz, a középtávú tervekben ezzel állítólag már számoltak. A terv ugyanis azt tartalmazza, hogy az idei 8 százalékos GDP-arányos deficitet jövőre a nemzeti termék 5 százalékára viszik le.

Aztán 2008-ban a GDP 3,5 százaléka lehet majd a hiány, és itt a kérdés: a korábbi - az Eurostatnál alkalmazott módszertől némileg eltérő - megállapodás szerint az uniós tagok tényleg figyelembe veszik-e a nyugdíjkorrekció 40 százalékát az eurókritériumok kiszámításakor. Ha igen: a terv szintjén meglenne a bűvös 3 százalék alatti teljesítmény, éppen 0,6 százalékot lehet levonni ugyanis ezen a címen.

Problémát jelent azonban az államadósság: ez a hiánynövekedés következtében nyugdíjkorrekcióval együtt is átlépheti az idén az euró bevezetéséhez megkövetelt 60 százalékot. Nyugdíjkorrekció nélkül már eleve felette van - és ott is marad 2008-ban. Ám ha 2008-ban figyelembe is veszik majd a korrekciós tétel 40 százalékát, valószínűleg akkor se leszünk a megkövetelt szint alatt, így akkor nem teljesíthetők "csont nélkül" az euró-bevezetési feltételek. Noha több közös valutát használó ország adóssága bőven e szint felett van, Litvánia példáján okulva nem reménykedhetünk abban, hogy belépőként velünk engedékenyebbek lesznek.

2009-re is csak akkor lehet teljesíteni minden követelményt, ha a jegybanki politika együttműködőbbé válik: ekkora adósságnak ugyanis a kamatterhei is meglehetősen nagyok. Az együttműködésre esélyt ad a hiánycsökkentési program - és persze a februárra várható MNB-elnöki váltás. Gyurcsány Ferenc a Reutersnek adott interjúban ez utóbbiról nem beszélt, ám annyit mondott, hogy a mostani költségvetési politika javítja a hitelességet, az egyensúlyt, ezért "a kamatszint csökkenhet, és a forint elkezdhet a középárfolyam felé mozdulni. Most a középárfolyam 282 forint, az eurót viszont 264-265 forint között jegyezték - vagyis a miniszterelnök a hazai pénz gyengülését jósolta.