Több mint negyven sikertelen öngyilkossági kísérlet után egyetlen éjszaka sikerült elérni a "bűvös" számot: szombatra virradóra két szaúd-arábiai és egy jemeni rab felakasztotta magát a cellájában. Ruháikból és lepedőkből sodortak maguknak hurkot, s valamenynyien búcsúlevelet hagytak hátra. Vizsgálat indult annak megállapítására, hogy a foglyok a szigorú ellenőrzés mellett hogyan tudták végrehajtani a nyilván előre egyeztetett öngyilkosságokat.

George W. Bush elnök komoly aggodalmát hangoztatta az eset miatt, és utasítást adott a holttestek humánus kezelésére. A halottakat kiadják országaiknak. Harris szerint az öngyilkosok nem kétségbeesésükben hajtották végre tettüket, hanem ezzel is Amerika elleni "aszimmetrikus háborús cselekedetet" vittek véghez. Utóbbi kifejezéssel az amerikai katonai szakirodalom az erősebb ellenfél gyenge pontjaival szemben meglepő eszközökkel végrehajtott támadást jelölik.

Az öngyilkosságok kapcsán több emberjogi szervezet megismételte korábbi véleményét, miszerint számos amerikai törvényt és nemzetközi egyezményt sért a rabok vádemelés, ítélet és időbeli korlát nélküli fogva tartása. A több mint száz szaúdi rab hazai ügyvédje szerint az öngyilkosságokért - "ha ugyan azok voltak" - az Egyesült Államok a felelős. Rijád hivatalosan kéri összes Guantánamón őrzött állampolgára kiadatását. A korábban hazaszállított foglyok közül nyolcat szabadon engedtek, mert letöltöttnek vették börtönbüntetésüket, tizenöten bírósági tárgyalásra várnak.

Az ENSZ számára készült jelentés májusban a tábor bezárását javasolta, és ugyanezen a véleményen van az USA legtöbb szövetségese, köztük Nagy-Britannia, Németország és Hollandia. A börtönben mintegy 460 embert őriznek, amerikai vélemény szerint túlnyomó többségük megátalkodott terrorista, akiknek szabadon engedése súlyos veszélyt jelentene az Egyesült Államokra és szövetségeseire. Másrészt amerikai bíróság elé sem akarják őket állítani, mert akkor fel kellene tárni a róluk begyűjtött titkos információkat, ami a hivatalos állítás szerint nehezítené a terrorizmus elleni harcot.

Az Oszama bin Laden után a legismertebb terrorista, Abu Muszab az-Zarkavi szerdai megölése után újabb erőszakhullám söpört végig Irakon. Több különböző támadásban és merényletben legkevesebb huszonegy polgári személy vesztette életét, és lelőtték az egyik tartomány volt alkormányzóját. Az egyik szunnita csoport feltett az internetre egy videót, amelyen lefejeznek három síitát, akik a belügyminisztérium egységeinél szolgáltak. A felvételen a katonák elismerik, hogy egy halálbrigád tagjai voltak és szunnitákat gyilkoltak. Irakban egy ideje nem voltak lefejezéses gyilkosságok, mert az-Zarkavi felismerte, hogy azok még potenciális támogatóit is elidegenítik.

Az al-Kaida iraki szárnya nevében a Mudzsahedin Sura Tanács nevű gyűjtőszervezet hozott nyilvánosságra közleményt. Ebben azt állítják, hogy az-Zarkavi halála után is folytatják a harcot, újabb merényleteket helyeztek kilátásba, amelyek "földrengésként rázzák majd meg az ellenséget".

Egy iraki szemtanú közben azt mondta, hogy az-Zarkavit halála előtt bántalmazták az amerikai katonák: fejét egy arab köntösbe csavarták, és ütlegelték. Amerikai beszámoló szerint a súlyosan sebesült terrorista vezér - a katonákat meglátva - le akart fordulni a hordágyról, ezért "újra kellett rögzíteni". A Washington Post vasárnapi számában először szólal meg a haditai vérengzéssel gyanúsított tengerészgyalogos raj parancsnoka. Frank Wuterich törzsőrmester elismeri, hogy az egyik alárendeltjét megölő pokolgép robbanása után kialakult kaotikus helyzetben válogatás nélkül lőtték azokat az épületeket, amelyekből sejtésük szerint tüzet nyitottak rájuk. Azt azonban határozottan tagadja, hogy szándékosan öltek volna meg védtelen polgári személyeket. Az incidensben huszonnégy civil halt meg, köztük nők és gyermekek.

Egy elengedett iraki rabot köszönt tegnap az édesanyja Bagdadban