A javaslatcsomagban "vannak pontok, amelyek elfogadhatók, vannak homályos pontok és vannak olyanok, amelyek véleményünk szerint nem kellene, hogy benne legyenek" - mondta vasárnap az iráni külügyi szóvivő. Hamed Reza Aszefi megismételte, hogy Teherán nem mond le az urándúsítás jogáról.

Noha a külügyi szóvivő nyilatkozata azt jelzi, Irán elégedetlen az ajánlatcsomag tartalmával, a végső szót nem a tárca mondja ki. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsot bízta meg a nukleáris ügyek vitelével, s Ali Laridzsánit nevezte ki az atomdossziéval kapcsolatban nemzetközi szervezetekben folyó egyeztetéseken Iránt képviselő tárgyalóküldöttség élére.

A tisztségviselő vasárnap az egyiptomi fővárosban az Arab Liga képviselőivel folytatott tárgyalás után megismételte a külügyi szóvivő által elmondottakat. "A (hat ország által benyújtott) előterjesztéseknek vannak pozitív elemei, de gyenge pontjai is " - fogalmazott Laridzsáni, tagadva egyúttal, hogy a hatok határidőt szabtak volna Iránnak a válaszadásra.

Laridzsani a javaslatcsomag egyik kétértelmű pontjának az iráni urándúsítás kérdését nevezte. Azt mondta: ahhoz, hogy országát rábírhassák az urándúsítás feladására, ezt a pontot "átláthatóan tisztázni kell". A javaslatcsomag pozitív elemei között említette, hogy nukleáris reaktorokat ajánlottak fel Iránnak. Az iráni főtárgyaló hangoztatta, hogy Teherán csak feltételek nélkül hajlandó tárgyalni és visszautasít minden olyan "fenyegetést", amellyel a javaslatcsomag elfogadására akarják rákényszeríteni.

Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter még szombaton azt közölte, hogy Irán megkezdte az ajánlatok vizsgálatát, és valószínűleg ellenjavaslattal fog élni, ami lehet a hathatalmi ajánlatcsomag módosított változata vagy egy teljesen új csomag is. Reményét fejezte ki, hogy az iráni javaslatot az európaiak gondosan meg fogják vizsgálni, s bejelentette, hogy e célból egy újfajta diplomácia, úgynevezett "ingadiplomácia" megvalósítására lesz szükség.

Az iráni atomprogram ügye hónapokkal ezelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került, miután Teheránnak nem sikerült meggyőznie a nemzetközi közösséget arról, hogy tudósai áramtermelés és nem atomfegyver építése céljából folytatnak atomipari kutatást.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína megállapodott egy Irán elé terjesztendő, ösztönzőket tartalmazó csomagban, feltételül szabva Teheránnak az urándúsítás leállítását, amire azonban az iszlám köztársaság nem hajlandó.

A hathatalmi ajánlatcsomag fő célja, hogy folytatódjanak a nagyhatalmak és Irán között az utóbbi atomprogramjáról kezdett, a közelmúltban megszakadt tárgyalások. A csomag néhány, az Egyesült Államok által tett jelentős engedményt tartalmaz, hogy rábírja Iránt az urándúsítás befagyasztására. Ezek része, hogy Washington békés nukleáris technológiát fog nyújtani Iránnak, felold néhány szankciót, és bekapcsolódik a Teheránnal zajló közvetlen tárgyalásokba.

A csomagban már nem szerepel az a követelés, hogy Irán a tárgyalások előfeltételeként azonnal szüntesse be urándúsítási programját, ehelyett csupán annak felfüggesztéséhez ragaszkodik. Burkoltan viszont ENSZ-szankciók fenyegetését tartalmazza arra az esetre, ha Irán továbbra sem tesz eleget az utóbbi követelménynek.

A nyugati javaslatcsomagot Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyújtotta át kedden az iráni félnek. Az első teheráni nyilatkozat szerint a csomag "pozitív lépéseket, de félreérthető elemeket" is tartalmaz, amelyeket további tárgyalásokon kell tisztázni. Solana azt mondta, hogy az iráni válaszra nem szabtak meg határidőt, ő személy szerint "néhány héten belül" számít erre.

Wolfgang Schüssel, a soros EU-elnök Ausztria kancellárja pénteken megjelent lapnyilatkozatában úgy fogalmazott, a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország alkotta G8 országcsoport vezetői júliusi szentpétervári tanácskozásukon vitatják meg, mi történjék akkor, ha Irán addig nem fogadja el a hathatalmi ajánlatot.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn kezdődő kormányzótanácsi ülése előtt az Egyesült Államok és hathatalmi csoport európai tagjai külön-külön dokumentumban, de egyeztetett módon tájékoztatták saját álláspontjukról a 35 tagországot, hogy felsorakoztassák őket a hathatalmi ajánlatcsomag mellett. Mindkét dokumentumnak az a fő mondanivalója, hogy "helyre kell állnia a nemzetközi bizalomnak", ami megfigyelők szerint a diplomácia nyelvén megfogalmazott követelése annak, hogy Irán szüneteltesse az urándúsítást a tárgyalások sikeres befejezéséig, ami akár éveket is jelenthet.

(forrás: MTI)