"Nem a költségvetési kiigazítás egyszeri programjára, hanem reformokra készülünk" - mondta, hozzátéve: változás nélkül félő, hogy "Magyarország nem lesz képes folytatni eddigi sikeres útját". A sikerek közé sorolta a miniszterelnök a gazdaság, az ipar és a beruházások növekedését.

Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy az adócsökkentésen kívül a már korábban elhatározott programokat a kormány folytatja.

Példaként említette a bérek felzárkóztatását, a nyugdíjkorrekció folytatását, az önkormányzati, a közigazgatási változások elindítását és az oktatási reform folytatását.

Csökkennek a minisztériumok működési költségei

A minisztériumi felsővezetők létszámának 47 százalékos, és összlétszámának 23 százalékos csökkentése, valamint a takarékossági intézkedések hatására az idei 80 milliárd forintról 2008-ra 60 milliárdra mérséklődnek az igazgatási költségek - jelentette be Gyurcsány Ferenc.

Új kormányzati negyed épül

A magántőkéből felépülő új kormányzati negyedben 160 ezer négyzetméteren lehet elhelyezni a csökkenő létszámú államapparátust a jelenlegi 350 ezer négyzetméter helyett - közölte a miniszterelnök.

Átalakuló intézményrendszer

A központi költségvetési intézmények átszervezésével, a hasonló feladatot ellátó intézmények összevonásával és 32 feleslegessé vált intézmény megszüntetésével 2008-ra 12.500-zal csökken a dolgozók létszáma és 37 milliárdal forinttal mérséklődnek a működési költségek - közölte Gyurcsány.

Intézkedések az önkormányzatok hatékonyabb működésére

Kétharmados támogatás esetén megalakulnának a regionális önkormányzatok, kötelezővé válna a kistérségi társulás; csökkenne a helyi képviselők létszáma, illetve tiszteletdíja; ha nincs meg a kétharmados parlamenti támogatás, ösztönző intézkedéseket hoznak az önkormányzatok hatákonyabb működéséért - mondta Gyurcsány az OÉT ülésén.

Hosszú és rövid távú reformok

A kormány több hosszú és rövid távú reformot hajt végre.Gyurcsány a hosszú távú reformok közé sorolta a közigazgatás, a közszolgáltatások, és az egészségügy átalakítását, valamint a nyugdíjreform előkészítését. A rövid távon is ható változások közül megemlítette az államreform részeként a nem "fűnyíró elv" szerint végrehajtott kiadáscsökkentést, a közteherviselésbe bevontak számának növelését, a jövedelmek érdemi kifehérítését és az általános adószintek növelését.

170 milliárd forinttal csökkennek idén a kiadások

A kormány azonnali intézkedéseinek hatására már ebben az évben mintegy 170 milliárd forinttal csökkennek az államháztartás kiadásai - jelentette be Gyurcsány.

A kormány azonnali intézkedései az idén 350 milliárd, jövőre 1.000 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét.

Jövőre 5 százalékos infláció

Jövőre 5 százalékos inflációval kalkulál a kormány, a reformintézkedések következtében ugyanakkor 2008-ra 3-3,5 százalék körüli arányra csökken az államháztartás hiánya.Mivel a 3 százalékot csak kis mértékben meghaladó hiány esetén a nyugdíjreform hatásából 0,6 százalék figyelembe vehető az értékelésnél, a korrigált államháztartási hiány 2008-ra 3 százalék alá csökken. A miniszterelnök beszámolója szerint az idei évre várt 8 százalékos államháztartási hiánycél némi tartalékot tartalmaz, ugyanakkor a MÁV és a BKV adósságának rendezése a következő két év közlekedési reformjának részeként elintézendő feladat.

Vagyonosodási vizsgálat tízezer adózónál

A kormány elképzelése szerint jövőre az APEH 10.000 adózónál rendelne el vagyonosodási vizsgálatot, amelynek során az adóelévülés 5+1 évén belül összevetik az adózó vagyoni helyzetét az elmúlt években bevallott jövedelmével.Az ellenőrzés lefolytatása előtt kedvező feltételek mellett lehetőség lenne a korábban be nem fizetett adó önellenőrzéssel történő bevallására. A tervek szerint azok, akik 2006. december 31-ig élnek az önellenőrzés lehetőségével, nem csupán a bírság, hanem az önellenőrzési pótlék megfizetése alól is menetesülnek, és adóhátralékuk megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezményt kaphatnak. Az önellenőrzés és a vagyonosodási vizsgálatok eredményeképpen több 10 milliárd forint korábban eltitkolt jövedelem utáni adó befizetése várható a számítások szerint.

Megadóztatnák a házipénztárakat

Januártól a kormány bevezetné a házipénztári adót, hogy kisebb legyen a személyes jövedelem kivonásának lehetősége az adózás alól. A tervek szerint ezt az adót azoknak kell megfizetniük, akiknek a napi pénztáregyenlegük éves átlaga több mint kétszerese a készpénzes értékesítésük átlagos napi összegének. Az adó alapja a készpénzes forgalom átlagos napi értékének kétszeresét meghaladó házipénztár egyenlege, mértéke pedig a különbözet 20 százaléka. Azok, akik az adó bevezetése előtt az állományt az üzletileg indokolt szintre akarják csökkenteni, azt kedvezményes, 10 százalékos adókulcs és részletfizetés lehetősége mellett tehetik meg. A becslések szerint a házipénztárakban ma mintegy 100 milliárd forint lehet a gazdaságilag nem indokolt összeg, ennek kedvezménnyel történő lecsökkentése 10 milliárd forintos bevételt eredményezne.

Társasági adóátalány

A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kellene fizetnie.

Külföldön lévő vagyon hazautalása egyszeri adó megfizetésével

Egyszeri alkalommal, 10 százalékos különadó megfizetése mellett magánszemélyek és vállalkozások hazautalhatnák eddig külföldön tartott pénzüket. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a lehetőség csak a bejelentést megelőzően, június 9. előtt külföldre vitt pénzre vonatkozik. A hazautalás módjáról és rendjéről külön törvény rendelkezik. Eszerint csak olyan országból lehet hazautalni a vagyont, amelyik megfelel a pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi követelményeinek. A tervek szerint a kedvezményes hazautalás lehetősége minden magánszemélyre és vállalkozásra érvényes, kivéve a kormány tagjait és az országgyűlési képviselőket.

4 százalék szolidaritási adó

A nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek 4 százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelesek. A magánszemélyek szolidaritási adójából a költségvetésnek jövőre több mint 20 milliárd forint, a vállalkozásokéból az idén 40, 2007-ben pedig 170 milliárd forint bevétele származik. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és biztosítók nyereségének egy jelentős része az állam által kamattámogatás és adókedvezmény formájában nyújtott támogatások keltette kereslet eredményeképpen keletkezik - mondta a miniszterelnök. Annak érdekében, hogy ebből a többletjövedelemből méltányos mértékben többlet hozzájárulást nyújtsanak az egyensúly helyreállításához a vállalkozások szolidaritási adóján felül 2007-ben is további befizetésre lesznek kötelezettek, az ebből származó bevétel mintegy 50 milliárd forint.

Az áfa 15 százalékos kulcsa 20 százalékra nő

Az áfa 15 százalékos kulcsát szeptember 1-től 20 százalékra kívánja növelni a kormány, de az 5 százalékos áfa-kulcs és az oda sorolt termékek köre nem változik.Így változatlanul 5 százalék áfa terheli például a gyógyszereket, a folyóíratokat és a tankönyveket. A tervek szerint az uniós jogharmonizáció miatt 50 százalékról 70 százalékra nő a telefonhasználatra jutó áfa levonható hányada. Ennek ellentételezése céljából természetbeni juttatásként adókötelessé válik a cégtelefon magáncélú használata. A számítások szerint az áfa kulcs emelése az idén 60, jövőre 170 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit.

Kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség adó

Szeptember 1-től kerül bevezetésre a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereség adó. Az adó mértéke a kamat és árfolyamnyereség 20 százaléka. A tervek szerint nem lenne adómentes jövedelemrész, de a hosszú távú állampapírban és befektetési jegyben lévő megtakarítások mentesülnének az adó megfizetése alól. A kamat utáni adót forrásadóként a kifizető vonná le, a tőzsdei ügylet nyeresége után az adót az adóbevallásban a magánszemély állapítja meg és fizeti meg. A számítások szerint az adó bevezetése az idén mintegy 2 milliárd, 2007-ben várhatóan 26 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek.

Nő a természetbeni juttatások adója

A kormány tervei szerint az adóköteles természetbeni juttatások után fizetendő 44 százalékos adó szeptember elsejétől 54 százalékra emelkedik. A természetbeni juttatásoknak ebből a köréből tipikusan a vállalkozások felső vezetői részesülnek - mondta a miniszterelnök, extrém példaként említve meg azt az esetet, mikor egy menedzser versenylovat kapott természetbeni juttatásként. Az adó emelésével e juttatások adóterhe meg fog egyezni a pénzben kapott jövedelem 36 százalékos adóterhével, de még mindig kedvezőbb marad, mert járulékot nem kell utána fizetni. 2007-től ezzel a mértékkel adóznak a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások is. A becslések szerint ez a változás az idén 10 milliárd, 2007-ben pedig 20 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

Szűkül az adókedvezmények köre

A kormány tervei szerint januártól szűkül, illetve változik az igénybe vehető adókedvezmények köre.A tervek szerint a módosítás érinti a szellemi tevékenységhez, a felnőttképzéshez, a számítógép beszerzéshez biztosított kedvezményt.

Az eva kulcsa 15-ről 25 százalékra nő

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-től 15 százalékról 25 százalékra kívánja növelni a kormány. Az ekho nem változik.

Érték alapú ingatlanadó

A kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó és üdülő ingatlanokra ingatlanadót vezet be.A miniszterelnök hangsúlyozta: mivel az átlagos ingatlan értéke Magyarországon 10 millió forint körül van, az adó a több 10 millió forintot kitevő ingatlanokra - azaz nem a panelokra és vidéki házakra - vonatkozik majd. A részletek ma még nem ismertek, ezeket a jövőben dolgozzák ki.

Változik a jövedéki adó

A kormány javaslata szerint 2006. szeptembertől a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, a bor kivételével a szesztartalmú italoké pedig 7 százalékkal emelkedik.A tervek szerint 2007. április elsején és szeptember elsején a cigaretta jövedéki adója további 2,7-2,7 százalékkal nőne. A jövedéki adó változása 2006-ban és 2007-ben várhatóan mintegy 3-3 milliárd forint többletbevételt eredményez.

Drágul a háztartási energia

Augusztustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A gázár az 1.500 köbméter alatti fogyasztóknál 30 százaléknál alacsonyabb, a 3.000 köbméter feletti fogyasztóknál ennél magasabb mértékben emelkedik.
Ezekkel az áremelésekkel a kormány a világpiaci és a magyar árak eltérő növekedését kívánja kiegyensúlyozni - mondta, hozzátéve, hogy miközben a világpiacon az elmúlt három évben a nyersolaj világpiaci ára háromszorosára emelkedett Magyarországon, a gáz ára részben "egy buta politikai versengés" miatt 20-25 százalékkal.

Gyurcsány Ferenc ismertette: a költségvetésnek évente mintegy 600-650 milliárd forint kiadást jelentenek az ártámogatások: a gyógyszeré, a gázé, a villanyé és a közlekedésé. Hozzátette: az idén a szükséges intézkedések nélkül a gázár támogatás összege elérte volna a 250 milliárd forintot, a tervezett beavatkozásnak köszönhetően ez 160 milliárd forintra csökken. Célnak nevezte, hogy 2008-ra az összeg csak 30-50 milliárd forintot tegyen ki úgy, hogy a támogatási rendszert szociális támogatássá konvertálják.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hosszú távon is meg kell tartani a gázár-támogatás szociális rendszerét, a világpiaci árakhoz azonban több, 2-3 éven keresztül közelíteni kell a hazai árakat. A rendszer átalakításával a gázár-támogatást a szociális rendszerben nyújtják, mivel a támogatások jelentős részét eddig azok vették igénybe, akik a legtöbbet fogyasztották és jövedelmük alapján nem is szorultak rá.

A kormány visszafogja a gyógyszerkassza kiadásait

A kormány tervei szerint visszafogják a gyógyszerkassza kiadásait, amely így csak mintegy 40 milliárd forinttal haladja majd meg a 298 milliárd forintos előirányzatot.A miniszterelnök elmondta: intézkedések nélkül a gyógyszerkassza kiadásai a 298 milliárd forinttal szemben 380 milliárd forintra nőnének, a tervezett lépésekkel várhatóan 340 milliárd forintot tesznek ki.

Nem szűkül a családtámogatási rendszer és a nyugdíj

A kormány nem szűkíti a családtámogatási rendszert, folytatja a nyugdij-korrekciót, és megtartja a nyugdíjasok kedvezményeit. Az szja-rendszerben a szolidaritási adón túl nem növeli a terheket a kormány. A legalsó, 18 százalékos kulcs alá tartozó jövedelmek határát 2007-től 1 millió 700 ezer forintra emelik. Ezzel a természetes személyek 73 százalékának jövedelme adózik a legalacsonyabb kulccsal. A miniszterelnök hozzátette: az a cél, hogy a ciklus végére ez az arány 90 százalék legyen. Ez a megoldás Gyurcsány szerint kompromisszumot jelent az SZDSZ egykulcsos és az MSZP progresszív szja-elképzelései között.

Az MSZP-frakció támogatja a bejelentett intézkedéseket

Az Országos Érdekegyeztető Tanács szombati ülésén bejelentett intézkedéscsomag teljes politikai támogatottságot élvez az MSZP-frakció részéről - mondta Mesterházy Attila, a szocialista párt frakcióvezető-helyettese az ülést követően.

"16 év óta először történik az meg, hogy nem csak következményeket kezelünk a politikában, hanem az okokat, a kiváló okokat is kezelni fogjuk és ezért valódi, érdemi reformokról van szó" - hangoztatta a szocialista politikus.

Mind mondta, az MSZP pénteki frakcióülésén úgy ítélte meg, hogy az intézkedéscsomag "valódi baloldali karakterű". Úgy fogalmazott: "Végre kimondja, megtestesíti (...) ez a csomag, hogy a vagyon kötelez, tehát több felelősséget várunk azoktól, akik jobb módúak és több lehetőséget szeretnénk adni azoknak, akik pedig kevésbé jómódúak".

Kitért arra, hogy az adófizetők azt várják - amit választási programjában is meghirdetett az MSZP -, hogy egy olcsóbb, hatékonyabb állam alakuljon ki. Hozzátette: a képviselőcsoport egyetért azzal is, hogy ennek megvalósítását a politikának magán kell kezdenie.

(forrás: MTI)