Vajta professzor nevéhez fűződik egy újszerű eljárás, a kézi klónozás kidolgozása. A testi sejtek klónozására szolgáló megoldását - amely a szarvasmarha esetében olcsóbb és hatékonyabb, mint bármely más addig alkalmazott módszer - Ausztráliában szabadalmaztatta. Az eljárás lényege, hogy a petesejtet körülvevő burkot - a "tojáshéjat" - a manipulációk előtt eltávolítják, így a petesejt könnyen hozzáférhetővé válik, és a magátültetés kézzel, egy olcsó mikroszkóp alatt is elvégezhető. A burok nélküli embriók kezelése és tenyésztése persze új problémákat vetett fel, de ezeket megoldották.

A dániai sikerről Vajta Gábor lapunknak elmondta: a cél az volt, hogy mindegy, milyen módszerrel, de klónozott disznót állítsanak elő. A hagyományos és a kézi klónozásos módszerrel készült embriókat öszszekeverték és azonos állatba ültették. Mivel a donorsejtek különböztek, DNS-vizsgálattal be tudják azonosítani, hogy a három klónmalac közül melyik készült hagyományos és melyik a Vajta-féle módszerrel. Hagyományos módszerrel egyébként már nyolc országban klónoztak sertést. Vajta szerint a sertésklónozás sokkal nehezebben megy, mint a szarvasmarhák ilyen módon való előállítása.

Ha a DNS-tesztek azt mutatják, hogy a három megszületett malac egyikének élete kézi klónozással indult, annak nagy jelentősége lehet, mivel a sertéseknek fontos szerep jut a humán betegségek modellezésében, illetve a majdani szervátültetések terén is ez lehet a donorállat. A Vajta-módszer könnyebb, egyszerűbb és olcsóbb, mint a hagyományos.