A humángenom-projekt a világ különböző pontjain működő több laboratórium együttes munkájával, készülékek százaival tíz év alatt írta le az emberi DNS teljes betű-, azaz nukleotidsorrendjét. Az egymással versengő Celera magáncég és egy nemzetközi konzorcium a teljes humángenom-térképet 2001-ben tette közzé a Nature-ben. A szekvenálásnak nevezett betűsorrend-meghatározás ma is ugyanezen az elven történik, bár fejlettebb, gyorsabb készülékekkel. Ha egyetlen ilyen gépen kezdenék a DNS-szekvenálást, teljes napi munkát figyelembe véve is mintegy 27 évig tartana. Az új, mágneses kódot használó módszerrel ugyanez egy nap alatt elvégezhető.

Az eljárás első lépése az új technikával is változatlan, a hosszú DNS-szálat rövidebb szakaszokra töredezik. A hasító enzimek - melyek felfedezése 1978-ban érdemelt ki Nobel-díjat - mindig ugyanott vágják el a kémiai kötést az óriásmolekulában. Az így kapott darabokat máig DNS-csipekkel határozzák meg. A csip egy üveglapka, a rajta rögzített sok-sok ismert DNS-szakasz kapja el, köti magához csaliként az egyetlen hozzá illeszkedő párt a vizsgált DNS-darabok közül. Amikor a kapcsolódás megtörtént, a csali DNS-szakasz fluoreszcens fényt bocsát ki a "beépített" jelzőfesték miatt, az érzékelő így olvassa le az üveglapkáról az eredményt.

A Tony Bland csoportja által kifejlesztett eljárásban a fluoreszcens festékkel megjelölt csali DNS-szakaszokat nem csipen, hanem bináris kódú mágneses mikrooszlopon rögzítik. Az oszlop 2 mikrométer átmérőjű korongokból áll, melyek anyaga vagy nikkel, vagy ferromágneses fémötvözet. Így minden korong egységnyi bináris információt hordoz mágnesezhetőségéről: igen vagy nem, azaz 0 vagy 1. A teljes, 32 egységnyi kódot hordozó oszlop magassága körülbelül 10 mikrométer. Kódja speciális, mivel a 32 egység bármelyikén állhat 0 vagy 1, így több mint 4 milliárd különböző lehetőség van (2 a 32. hatványon). Minden DNS-darabhoz más-más kód tartozik. Az így előkészített mágneses részecskéket összekeverve a széthasítgatott DNS-minta darabjaival, a kiegészítő szakaszok egymáshoz kötődnek. Ezeket a fluoreszkáló mágneses részecskéket sorban átvezetik egy mágneses mezőben lévő gyűrűn, és az általuk kiváltott hatásból megállapítják az adott mikrooszlop kódját.

Másodpercenként akár ezer mikrorészecske haladhat át a gyűrűn, és egyidejűleg számos párhuzamos csatorna dolgozhat egyetlen készüléken belül. A mintegy hárommilliárd betűből álló teljes emberi genom az új módszerrel, 32 korongos mikrooszlopokkal egy nap alatt feltérképezhető. A kereskedelembe kerülő első berendezés ára még egymillió font körül lesz a fejlesztők szerint, de ez az ár a tömeggyártás megindulásával rohamosan csökken majd.