Fennáll annak a gyanúja, hogy a háziszárnyas-állományban Magyarországon megjelent a madárinfluenza H5 vírusának nagy fertőzőképességű, esetleg az emberre is veszélyes altípusa - közölte Brüsszelben Süth Miklós főállatorvos.

Laboratóriumi vizsgálatok még nem mutatták ki, hogy a H5N1 változatról van-e szó.

- Már most azt mondhatom, hogy sikerült gátat szabni a betegségnek, a folyamat kézben van - jelentette ki Süth Miklós.

A tavasz eleji vadmadár-megbetegedések után most "gyanúnk van arra, hogy a H5-ös vírus ismételten jelen van" - mondta el a szakember, aki minderről beszámolt uniós kollégáinak is.

Az állategészségügyi intézet folytatja a vizsgálatokat, amelyek közül az egyik már igazolta, hogy olyan influenzavírus bukkant fel, amely nagy fertőzőképességű.

Kiskunmajsa-Bodoglár körzetében 3300 házilúd érintett a valószínű fertőzöttségben - mondta. A gyanút az keltette fel, hogy az állomány tenyésztésének 68. napján - a múlt hét végén - az állatok bágyadtakká váltak, étvágyuk csökkent, másnap pedig 46 liba elhullott, majd később egyetlen nap alatt újabb 636.

A betegség felbukkanásában szerepet játszhatott a vadmadarak vándorlása is - véli Süth.

A magyar hatóságok az érintett teljes állítmányt leölték, megsemmisítették egy közeli háztáji gazdaság 13 állatát is, és a közeli napokban - megelőzési céllal - további, megközelítően 300 ezer, tünetmentes háziszárnyast kell leölni egykilométeres körzetben. Folyamatosan zajlik a fertőtlenítés is, még az utakat is mentesítik. Felállították a nemzeti, illetve a helyi járványügyi központokat is.

Végleges vizsgálati eredmény még nincs (azt majd az Európai Unió weybridge-i laboratóriuma állapítja meg), de fenntartják a betegség megjelenése esetére előírt forgalmi korlátozásokat.

Az unió új szabályozásának értelmében már nemcsak védő- és megfigyelési övezetet kell kijelölni a betegség felbukkanásának esetén, hanem ki kell jelölni olyan területeket is, ahol szintén korlátozásokat kell foganatosítani. Ez utóbbi Bács-Kiskun és Csongrád megyét érinti, ezen belül a Kiskőröstől a Tiszáig terjedő szakaszon várhatók szigorúbb intézkedések. Utóbbi térségben közel 3,5 millió víziszárnyas él. Az állategészségügyi hatóságok ott zárt tartást rendeltek el, amely nagyobb védelmet biztosít.

A vírus olyan területet választott, ahol a legsűrűbb Magyarországon a háziszárnyasok, azon belül a víziszárnyasok tartása - molndta Süth.

A kereskedelemben lévő tojás és baromfihús biztonságos, és annak sem áll fenn a veszélye, hogy emberi fertőzés történjék - hangoztatta. Azokon a területeken, ahol emberek érintkeztek az állatokkal, az ÁNTSZ dönti el egyéni elbírálás alapján, hogy szükség van-e esetleges megelőző kezelésre.

Az EU már döntött arról, hogy az érintett körzetből egyelőre nem engedélyezi a baromfi és állati termékek kivitelét. Unión kívüli országok esetében elképzelhető az egész országra vonatkozó importtilalom is.

A közvetlen körzetben korlátozták a személyforgalmat. Ennek fő célja, hogy minden lehetséges módon megakadályozzák a vírus terjedését. Mivel nem lakott területről van szó, ez a lakosság életét várhatóan kevésbé befolyásolja - vélte a magyar illetékes.

Dániában a madárinfluenza jelenléte háziszárnyasokban már bizonyított. Németországban, Svédországban és Franciaországban már korábban felbukkant a betegség a baromfiállományban is.

Süth az állattartók figyelmét külön felhívta az óvatosságra az állatok takarmányozásánál és itatásánál, jelezve, hogy ezeket lehetőleg fedett módon oldják meg.

Az állatok leölése 100 százalékos állami kártalanítás mellett történik, amelynek felét remélhetően az EU biztosítja - mondta el a főállatorovos. Feltehetően több száz millió forintos tételről van szó.

Ha nem lesz további eset, a megfigyelő intézkedéseket csak 60 napig kell fenntartani, mert akkor kimondható, hogy ismét nincs madárinfluenza-vírus jelen a magyar háziszárnyas-állományban.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján elérhetők azok a telefonszámok, amelyeken az állategészségügyi állomások dolgozói információval tudnak szolgálni.

A H5N1-es vírustörzset eddig tizenhárom EU-tagországban mutatták ki. Korábban Franciaországban, Németországban és Svédországban fertőzödtek meg háziszárnyasok is. Az EU hangsúlyozottan állategészségügyi kérdésként kezeli a betegséget.

Az unióban az állatokat csak kivételes esetben oltják, mivel a védővakcina megszünteti ugyan a tüneteiket, de a fertőzés továbbterjedését nem akadályozza meg. Emberre még nem terjedt át a madárinfluenza a huszonötök területén, s lapunknak nyilatkozó, ám nevük elhallgatását kérő brüsszeli szakemberek szerint ez nem is valószínű. Legfeljebb úgy - teszik hozzá -, ha valaki Európán kívüli fertőzött területről utazik be, s hozza magával a vírust.

(forrás: MTI, NSZ, Szőcs László, Brüsszeli tudósítónk)

H5N1 vírus