Budapest nemcsak a magyarok, hanem a háziállatok fővárosa is; az 1,7 milliós nagyvárosban lakók 42 százaléka tart valamilyen házi kedvencet. A legnépszerűbb a kutya (30 százalék), ezüstérmesek a macskák (17 százalék), és épphogy dobogósak a díszhalak és madarak (hat, illetve öt százalék). Tyúkot, disznót, nyulat vagy kétéltűeket és hüllőket száz emberből egy tart - derül ki a főváros urbanisztikai kutató társasága, a Studio Metropolitana Kht. tegnap ismertetett felméréséből.

A többség szerint az volna az ideális, ha a társasházi lakásban legfeljebb egy ebet, valamint két macskát tartanának. Érdekes módon a bérházban élők engedékenyebbek e kérdésben, mint a családi házban lakók. A kutyások zöme is osztja azt a nézetet, amit a városlakók többsége is - nevezetesen azt, hogy nem való a városi élet az állatoknak. Ennek ellenére nem volt népszerű az ebadó bevezetésének ötlete (ezt csak negyven százalék pártolta).

Egységbe forrasztja a főváros lakóit kutyapiszok: a megkérdezettek 99 százalékát zavarja. (Még az ebtartók kétharmadát is.) Bár minden harmadik budapestit a hideg rázza pusztán az állatok városi jelenlététől, a többséget nem maguk az élőlények, hanem a tartásukkal együtt járó piszok zavarja. (A megkérdezettek 84 százaléka azt mondta, szerinte még társasházban is lehet kulturáltan kisállatot tartani.)

A fővárosiak inkább kutya-, mint macskabarátok; 17 százalékuk már attól ideges lesz, ha meglát egy cicát. A macskáknak a szagát is nehezen viseli 26 százalék. A kutyákkal kapcsolatban leginkább az ugatásra panaszkodnak, a galambokat pedig azért nem szívelik, mert betegséget terjesztenek.

A kutyapiszok eltüntetésére a drákói szigor volna a fővárosiak szerint a megoldás: 93 százalék ért egyet azzal, hogy szigorúan megbüntessék azokat, akik nem takarítják fel kutyájuk piszkát. Sokan (77 százalék) a társasházakat köteleznék arra, hogy mindennap tisztíttassa meg az épület előtti járdákat.

Budapesten kétszázezer nyilvántartott kutya van, valójában legalább kétszer ennyi. A rendszerváltás előtt a gazdák ebadót fizettek, ezt azonban az 1990-es években megszüntették. A fővárosi önkormányzat az idén és tavaly 450 millió forintot költött a kulturált ebtartási és a közterület-tisztasági kampányra. Egy-egy esztendőben 14 kerületi projektet (kutyafuttató-kialakítást vagy járdatakarító gép vásárlását) tudnak támogatni - tudatta Bihary Gábor (MSZP), a városháza integrációs bizottságának elnöke.

Összehasonlításként: Bécsben 50 ezer kutya szerepel a nyilvántartásokban, valós számuk ennek duplája lehet. Az osztrák főváros évente több mint 1,7 milliárd forintnak megfelelő összeget költ a kutyapiszok feltakarítására (a becslések szerint naponta öt-tíz tonna keletkezik a bécsi utcákon, Budapesten negyven), és a 120 kutyafuttató üzemeltetésére. Az éves ebadó összege nagyjából évi tízezer forint.

A plüssállattal biztos nincs baj