A szociális tárcánál marad, pontosabban egy duplájára duzzasztott minisztérium több mint tucatnyi területének egyikeként "él tovább" a drogpolitika az új kormány szándékai szerint, miközben a tárca több háttérintézményét összevonhatják. A szakmában sokan tartanak attól, hogy az amúgy is alulfinanszírozott területnek a kormányon belüli degradálódása és az újabb költségvetési megszorítások miatt a korábbinál is kisebb figyelmet - és persze pénzt - szentelnek majd a döntéshozók.

Az érdekérvényesítési képességük romlásától tartó civil szervezetek Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója visszatapsolásával reagáltak, aki az Orbán-kormány, majd a Medgyessy-kabinet helyettes államtitkáraként irányította a területet, ám a Gyurcsány-kabinet szemében szálka. Bár Topolánszky visszaemelésébe az SZDSZ beleegyezett volna, ám a kormányalakítási tárgyalások során a drogterület sem volt "túlexponálva", nemhogy Topolánszky személye. A jelenlegi drogügyi miniszteri biztos, Felvinczi Katalin megbízatása viszont megszűnik, más jelöltről pedig nem hallottunk. Az sem dőlt még el, hogy továbbra is miniszteri biztos irányítsa-e a területet. Elképzelhető, hogy főosztályi szintre kerül át a vezérlés, ami az államigazgatási kezdeményezési jogosítványok tekintetében akár még kedvező változás is lehet.

Magának a területnek a jövőjét illetően nemcsak a szakmában, a parlamentben is meglehetősen pesszimista jóslatok hangzanak el. Az SZDSZ nem érte el ugyanis azt a célját, hogy a liberális vezetésű egészségügyi tárcához kerüljön a kábítószerügy koordinációja. Igaz, a kormányprogramba bekerült egy bekezdés a témáról. A megkérdezett politikusok és szakemberek szerint ezt sem le-, sem pedig túlbecsülni nem szabad. "Legalább hivatkozási alap, legfeljebb nem lesz belőle semmi" - fogalmazott egy kormánypárti politikus. Ahhoz képest, hogy a Medgyessy-kormány programjában még csak a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló részben találkozhattunk a kábítószer kifejezéssel, a Gyurcsány-kabinet 2004- 2006-os programjában pedig már ott sem, a 2006-2010-es program már-már forradalminak tűnik: "A felelősséget vállaló egyházi és civil szervezetekkel együttműködve küzdünk a szenvedélybetegségek, a kábítószer-fogyasztás visszaszorításáért. A szenvedélybetegeket nem tekintjük bűnözőknek, elsősorban széles társadalmi összefogással, a megelőzés, a gyógyítás eszközeivel küzdünk a kábítószer-fogyasztás ellen."

Ennek a passzusnak beemelését a liberálisok kezdeményezték, amiben a szocialisták partnernek bizonyultak, nem úgy, mint a területgazda kiválasztásában. Forrásaink szerint a szocialisták a területet nem kívánták sem az SZDSZ, sem az egészségügyi miniszteri poszt várományosa, Molnár Lajos kezébe adni.

Az MSZP korábban is "túlsúlyos" partnernek bizonyult drogpolitikai kérdésekben. Ráadásul az Alkotmánybíróság idevonatkozó - meglehetősen tiltáspárti - döntéseivel amúgy is szűkösnek tartja a parlament mozgásterét, ami a fogyasz-tói magatartások büntetőjogi szankcionálását illeti. Ezért sem állhat érdekükben, hogy a drogkérdéssel (ezen belül a büntetési tételek enyhítésével, az "elterelés" intézményrendszerének alkotmányos működtetésével) az SZDSZ folyamatosan revolverezze őket - ráadásul pozícióból, vagyis esetleg egy miniszteri bársonyszékből.

- Lehet kekeckedni, de attól még a füvesekkel nem lesz kedvesebb a rendőr - érzékeltette a koalíciós törésvonalak mélységét egyik kormányzati informátorunk. Így aztán a liberálisoknak be kellett érniük annak a kormányzati törekvésnek a kifejezésével, hogy a hatalom nem a fogyasztót tekinti ellenségnek. Azáltal pedig, hogy a terület - az ifjúság, a családügy, a szociálpolitika, az esélyegyenlőség, a foglalkoztatáspolitika, a munkaügy, valamint a szakképzés társaságában - Kiss Péter felügyelete alá kerül, az MSZP is biztosítottnak láthatja, hogy a drogpolitikát "helyén kezelik". A miniszterjelölt keddi-szerdai bizottsági meghallgatásai során is ez derült ki, hiszen a témáról Kiss Péter alig - leginkább aggódó apukaként - beszélt, bár legalább a kiemelt területek közé sorolta a drogügyet.