Aggódnak a keleti határon
Ha Románia 2007. január elsejétől tagja lesz az EU-nak, akkor a magyar-román határon is megszűnik a vámkezelés - de mivel a románok a schengeni rendszerbe csak később kerülnek be, ott a határátlépés nagyjából olyan lesz, mint eddig Hegyeshalomnál vagy Rábafüzesnél volt. Ukrajna, Szerbia és Horvátország határa várhatóan hosszabb ideig lesz egyszerre schengeni határ és az unió külső határa, ezért ott szigorú előírások érvényesülnek. A határőrök az eddigiek mellett új bűncselekmények - például az embercsempészet - megakadályozásával és felderítésével is foglalkoznak majd.
Nem várható nagy változás a határhoz közeli települések életében. Ritgasser János, a szerb határ szomszédságában fekvő Hercegszántó polgármestere nem a schengeni rendszertől, hanem attól vár néhány új munkahelyet a településen, hogy várhatóan még az idén megindul a teherforgalom a határállomáson. Sajnálja azonban, hogy csak a 7,5 tonnánál könnyebb teherkocsik járhatnak át - ha nem volna korlátozás, talán több spedíciós cég vagy vendéglátóhely létesülhetne a nagy munkanélküliséggel küzdő településen.
Az ukrán határ mentén lévő szabolcsi települések lakói kiterjedt üzleti, családi és baráti kapcsolatot tartanak fönn a határ túloldalán élő kárpátaljai magyarsággal, és félő, hogy a schengeni szigorítások miatt ezek a kötelékek meglazulnak - véli Lőrincz Gusztáv, a magyar-ukrán határon fekvő Tiszabecs polgármestere. Mint mondja, a falu lakossága ruhaneműt, élelmiszert, cigarettát és üzemanyagot a két kilométerre lévő kárpátaljai Tiszaújlakon vagy a kissé távolabbi beregszászi, illetve nagyszőlősi piacon vásárol, mert ott ezeket a cikkeket sokkal olcsóbban lehet megkapni.
A polgármester szerint szinte szorosabb a kapcsolatuk az ukrajnai Tiszaújlakkal, mint saját térségi központjukkal, a tőlük huszonnyolc kilométerre lévő Fehérgyarmattal.
A két ország között (munkavállalási engedéllyel) az ingázók elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgoznak, sőt több magyar feldolgozóüzem már át is települt Ukrajnába. A schengeni szigorítások miatt a kárpátaljai magyarok attól tartanak, hogy az utóbbi pár évben megélénkült gazdasági fejlődés megtorpanhat.
