Az 1989 júliusi út a már érezhető változások és a zápor miatt eltépett elnöki beszéd miatt marad emlékezetes. Bill Clinton jelenléte az EBESZ budapesti csúcsértekezletén és taszári villámlátogatásan nem minősülnek hivatalos elnöki útnak. Az amerikai elnök évente általában kétszer-háromszor jár Európában és ilyenkor nagy diplomáciai verseny folyik azért, hogy mely országok meghívását fogadja el.

Simonyi András washingtoni nagykövet szerint Bush az 1956-os forradalom 50. évfordulójának évében szeretett volna Magyarországra látogatni, ami jelzi, milyen mély nyomokat hagytak az akkori események a világtörténelemben. A diplomata úgy véli, az elnöki látogatás azt jelzi, hogy a kétoldalú kapcsolatok már nem egyedül a biztonságpolitika pillérére támaszkodnak, Magyarország piacgazdaságként és demokráciaként is kiállta a próbát. Az elnököt foglalkoztatja hazánk másfél évtizedes tapasztalata, és értékeli, hogy azt másokkal megosztva Budapest is hozzájárul a demokrácia terjedéséhez. Az USA azt is jelezni kívánja: érdekelt kisebb demokráciák sikerében. Magyarország érdemének értékelik a térség stabilitásához való hozzájárulást, szomszédaink európai uniós tagságának támogatását, azt, hogy "nem mások rovására, hanem velük együtt akarunk érvényesülni".

Az elnök látogatása jól jön a reformokra készülő kormánynak, mellesleg Bush lesz az első külföldi államférfi, aki a választásokat követően jön Budapestre. Amerikai vélemény szerint, ha a második Gyurcsány-kormány most jó döntéseket hoz, Magyarország gazdasági értelemben is újra kiemelkedhet a térségben. Az elnök útja rövid időre Magyarországra irányítja majd a világsajtó figyelmét, ami jó alkalom a kormány gazdasági döntéseinek propagálására, a nemzetközi piacok meggyőzésére.