FC Deutschland
A labdarúgás az első számú beszédtéma, sőt egyeseknek életfilozófia és vallás a 80 millió lakosú nyugat-európai államban, ahol közel hétmillió embert tömörítenek a különböző szintű futballklubok.
Az egyesületi közösségi élet tipikus, a háromszoros világbajnok válogatott pedig egészen különleges szerepet tölt be a német társadalomban. A Nationalelf jelentős nemzetközi meccseinek tévés közvetítései negyven százalékot messze meghaladó nézettséget hoznak, a nemzeti csapatot még azok a németek is figyelemmel követik, akiket a futball kevéssé köt le. Egyes felmérések szerint a megkérdezettek több mint kilencven százaléka rendszeresen tudja, milyen eredményt ért el a válogatott; efféle ismertségi mutatót egyetlen politikai párt sem képes produkálni.
- A németek azért azonosulnak oly erősen a válogatottal, mert azt egy nagy nemzeti klubcsapatnak, hogy ne mondjam, az FC Deutschlandnak tartják. Ez nemcsak érzelmi kérdés, mert a futball segít a történelmi múlt által megterhelt, s ezért gyakran feszültséggel kezelt nemzeti érzés kezelésében - mondta Peter Kasza, a magyarul is megjelent A berni csoda - Amikor a futball történelmet ír című könyv szerzője lapunknak adott interjújában.
A különleges kapcsolat a már említett "berni csodával" kezdődött: az 1954-es vb-elsőség teljesen új megvilágításba helyezte Németország 1945 utáni történelmét. A náci korszak, a pusztulás és a háborús vereség után a teljesen váratlan diadal önbizalmat adott, a németek kilenc évvel a második világháborút követően ismét azt érezhették: "Vagyunk valakik". Igaz, nemzeti érzésről vagy nemzeti öntudatról nyilvánosan senki sem beszélt, az illetőre azonnal ráfogták volna, hogy dicsőíti vagy visszasírja Hitlert.
- Az 1954-es siker, különösen az Aranycsapat elleni 3-2-es győzelem az NSZK alapítását kísérő nemzeti mítoszok közé tartozik. A dolog érdekessége, hogy a berni csoda kifejezés csak jó három évtizeddel később született meg. Annak idején senki sem beszélt arról, hogy a berni csoda valamiféle társadalmi mérföldkő lenne Németország számára - emlékeztetett az apai ágon magyar származású újságíró és dokumentumfilmes.
Kasza szerint a történelmi hátteret nem szabad túlbecsülni, de a (nyugat)német válogatott vb-sikerei kétségkívül tükrözték az aktuális társadalmi-gazdasági viszonyokat. A háború után a széles rétegek számára a futball jelentette az egyedüli szabadidős programot. Érdekesség, hogy az amerikaiak egy időben a labdarúgópályákat baseballmezőkké akarták változtatni, aztán rájöttek, hogy a nácitlanításnak és a demokratikus átalakításnak a sportban nem éppen ez a leghatékonyabb módszere. Az 1974-es vb-győzelem viszont már egy olyan korszakban született, amelyben az NSZK a gazdasági csoda következtében a nemzetközi valóság része volt, s e kor realitásaihoz tartozott, hogy két Németország, két teljesen különböző világ élt egymás mellett.
- A sors különös fintora, hogy éppen az 1974-es vb-n játszott egymással először és utoljára az NSZK és az NDK válogatottja, s a hamburgi meccset a "szocialista tábor" nyerte. Az ideológiai mítoszgyártás itt sem maradt el, az 1-0-ás keletnémet győzelemmel zárult meccset később "kilencven perc osztályharcnak" nevezték el, pedig a szereplők közül senki sem ezzel ment ki a pályára - fejtegette Kasza.
Az 1972-ben Eb-győztes NSZK két évvel később egyértelmű favorit volt. Ráadásul a kulturális környezet is megváltozott: a futballisták - Sepp Maier, Franz Beckenbauer, Günter Netzer, Wolfgang Overath, Gerd Müller - ekkor lettek igazi sztárok. A gazdasági csoda és a nemzeti szimbólumnak tekintett szupererős márka ellenére a popkultúra és az üzleti szemlélet megjelenését sokan nem nézték jó szemmel. Különösen az arrogánsnak tartott Beckenbauer került a támadások kereszttüzébe, hiszen ő követelt leghangosabban meccsprémiumot, s ő volt az első profi futballista, aki sikeresen eladta magát a hirdetési és reklámiparnak.
- Ne felejtsük el, húsz évvel voltunk 1954 után. Hiába változott sokat a világ, a futballban még mindig Bern és a legendás edző, Sepp Herberger által irányított csapat jelentette a mércét - említette Kasza, hozzátéve: 1954 sztárja, a háborút és hadifogságot megjárt, tekintélytisztelő Fritz Walter 800 márkát és motorkerékpárt kapott, míg a gazdasági csodában felnőtt, öntudatos és erőszakos Kaiser Franz milliókat vágott zsebre.
A harmadik, vagyis az 1990-es vb-elsőség rendkívüli történelmi környezetben született. A berlini fal leomlott, a szovjet birodalom recsegett-ropogott, igaz, az NSZK és az NDK még nem egyesült. Mindenesetre régen nem tapasztalt felszabadultság uralkodott Németországban.
- Mindez nagyban segített a válogatottnak, amely - ismerjük el - nem volt több harcos és dolgos profi kollektívánál. Sokatmondó az is, hogy a vb-aranyérmet jelentő gól vitatható tizenegyesből esett, s azt még csak nem is a vezéregyéniség Lothar Matthäus, hanem a tisztes labdarúgó-iparosnak tekinthető Andy Brehme rúgta - hangoztatta Kasza, aki szerint az itáliai siker komoly pszichológiai akadályokat is elsöpört a nemzeti érzések kifejezése elől. - Először 1990-ben láttam, hogy a németek nemzeti színű lobogókkal vonultak ki az utcákra. Addig még a stadionokban sem lengették a zászlókat! Azóta ez mindennapossá vált, ami jelzi, hogy oldódnak a történelmi múlt miatti görcsök.
A 2006-os német válogatott a mai társadalmi viszonyokat elsősorban azzal tükrözi viszsza, hogy a keretben - Gerald Asamoah vagy Patrick Owomoyela személyében - színes bőrű játékosok is helyet kaptak.
- Bár egyes jobboldali politikusok nem akarnak ezzel szembenézni, Németország bevándorlási célország, s e kérdést előbb-utóbb rendezni kell - véli Kasza. - A beilleszkedési problémákat jól mutatja, hogy több olyan fiatal török tehetség, aki Németországban született, a nehezen megszerezhető állampolgárság miatt inkább a török válogatottság mellett döntött.
A Münchenben felnőtt, s ezért Bayern-szurkoló Kasza a Jürgen Klinsmann által irányított válogatott vb-esélyeiről visszafogottan nyilatkozott.
- A németek a nagy nemzetközi tornákon mindig jól szerepeltek, s a hazai pálya is előnyt jelent. Ha eljutunk a negyeddöntőig, az a jelenlegi viszonyok és keret ismeretében már komoly siker lehet. Előbb persze túl kell élni a csoportmérkőzéseket, aztán meglátjuk.
Ahogyan Kaiser Franz mondaná: "Schau'n wir mal".
Tekintse meg a világbajnoksághoz kapcsolódó infografikáinkat!
