Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a vizsgált időszakban a fejezetnél a feladatokat, intézményeket és az előirányzatokat gyakorta, nagyrészt a két kormányváltáshoz (2002, 2004) kapcsolódóan átrendezték. 2005-re jelentős profiltisztítást hajtottak végre, a kancelláriát vezető miniszter felügyelete alatt csak a működést biztosító előirányzatok maradtak és egy intézmény.

A fejezet intézményi szerkezetének egyszerűsödése ellenére 13 százalékkal növekedett a MeH létszáma, a személyi juttatások pedig megkétszereződtek. A hivatalnál az állami és egyéb vezetők aránya végig jelentős (28-37 százalékos) volt. A MeH szervezeti és irányítási rendszerét bonyolította, hogy keretei között működnek más fejezetek, szervezetek felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszterek, továbbá politikai és címzetes államtitkárok, kormánybiztosok és kormánymegbízottak. Az utóbbiak száma a vizsgált időszakban növekedett (a 2005. év végén hét kormánybiztos volt), ugyanakkor a feladatuknak jogszabályban vagy kormányhatározatban történő meghatározása a kinevezés indokoltságának, célszerűségének megítéléséhez nem mindig volt kellően részletes.

A hivatalnál rendszeresen túllépték a politikai tanácsadók számára vonatkozóan a jogszabályban meghatározott mértéket, továbbá alkalmaztak a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő foglalkoztatási formákat, így köztisztviselői feladatokat láttak el nem köztisztviselői státusban alkalmazottakkal. Kedvező változást jelentett, hogy 2005-ben elvégezték a szellemi tevékenység végzésére irányuló szerződések teljes körű felülvizsgálatát, a feltárt hibák kijavítását, majd kiadták az egységes jogalkalmazási gyakorlatot biztosító belső szabályozást.