Hétfőn - hírügynökségi becslések szerint - a hatszázezer diákon kívül a követeléseikkel szimpatizáló egyetemistákkal és más fiatalokkal egyetemben legalább egymillióan vonultak fel a dél-amerikai ország nagyobb városaiban. A diákszövetség közölte, hogy sztrájkfelhívásukat mindaddig fenntartják, amíg Michelle Bachelet elnök nem nyújt garanciát arra, hogy a reformot felügyelő bizottságba beveszik kellő arányban a középiskolások képviselőit is.

A probléma gyökere a Pinochet-rendszer utolsó évében, 1990-ben elfogadott rendelkezés, amely a diákok szerint az oktatás "szabadságát" helyezte előtérbe az oktatás "kötelező voltával" szemben. A diákok szerint ennek tudható be, hogy miközben a drága magániskolákból 90 százalékos a bejutás az egyetemekre, az önkormányzati iskolákból a tanulók fele nem tudja letenni a felvételi vizsgát, amivel a szegénység újratermelődik. A magániskolákban 400 dollár körüli a havi tandíj, míg az önkormányzati iskolák 57 dollárnak megfelelő támogatást kapnak diákonként az államtól - írja a The Guardian.

A diákok a támogatás növelését, a tömegközlekedés ingyenes használatát, az egyetemi felvételi díj csökkentését is követelik. Michelle Bachelet 60 millió dolláros sürgősségi támogatást ígért. (O. L. Gy.)

Tüntetõ diákok