Chávez szerint az orosz gépek sokkal korszerűbbek, mint a venezuelai légierő amerikai gyártmányú elöregedett F-16-osai. Az Egyesült Államok már egy ideje megtagadta az alkatrész-utánpótlást, illetve a gépek karbantartását Chávez baloldali rendszerétől. Az élő adásban az egykori légi deszantos parancsnok bemutatta az AK-103-as típusú Kalasnyikov gépkarabélyt is, amelyből a múlt hét végén megérkezett az első, 30 ezer darabos szállítmány Oroszországból. Venezuela még a múlt évben rendelt meg 54 millió dollárért százezer Kalasnyikovot, s további 200 millió dollárért 15 helikoptert. Ez utóbbiakból három Mi-17-est már használ a légierő. Az USA májusban fegyvereladási tilalmat rendelt el Venezuelával szemben, arra hivatkozva, hogy az nem működik együtt a terrorizmus elleni harcban.

Chávez szerint a fegyverzet-korszerűsítés, miként a kubai mintára több százezer fős önkéntes milícia az ország függetlenségének, területének a védelmét szolgálja. A venezuelai elnök hosszabb ideje ismételgeti, hogy a Bush-kormány a megdöntésére törekszik.

Az Egyesült Államok "hátsó udvarában", Latin-Amerikában formálódó radikális baloldali Havanna-Caracas-La Paz tengely harmadik országában, Bolíviában Evo Morales elnök egy hónappal a földgáz államosításának bejelentését követően hozzákezdett másik választási ígéretének, a földreformnak a megvalósításához is. A hét végén mintegy 3 millió hektár, a kormány által nem használt területet osztott ki közösségeknek. A baloldali kormány összesen 20 millió hektár földet, Bolívia művelhető területeinek egyötödét kívánja felosztani föld nélküli parasztoknak. (A katolikus egyház adatai szerint 50 ezer földbirtokos kezén van a földterület 90 százaléka - írta a Financial Times.) A gazdag délkeleti, Santa Cruz-i földbirtokosok közölték, hogy szabotálják a földosztást.

Miként május közepén, a bécsi EU-Latin-Amerika-csúcson Evo Morales államosítása, illetve Hugo Chávez szakítása az Andok-paktummal volt a fő beszédtéma, az Amerikai Államok Szervezetének Santo Domingóban most zajlott éves tanácskozásán Caracas és Lima vitája állt az előtérben. Csak az egyik ok, hogy Chávez azzal indokolta kilépését az Andok-integrációból: Peru és Kolumbia elárulta a latin-amerikai összefogást, amikor jelentkezett az USA által szorgalmazott szabad kereskedelmi övezetbe. Ugyanakkor Peru azzal vádolta Chávezt, hogy "befolyását kiterjesztendő" beavatkozott a másik dél-amerikai állam választási kampányába.

George W. Bush elnök, sőt még külügyminisztere, Condoleezza Rice is távolt maradt a Santo Domingó-i csúcsról. Közben Washington pótembere, Robert Zoellick a folyosókon azért kampányolt, hogy Venezuela helyett Guatemalát jelöljék a Biztonsági Tanácsba.