Göncz Kinga felidézte: a felkérés után hosszú beszélgetést folytatott Gyurcsány Ferenccel, aki azzal érvelt, hogy Európában nem ismeretlen gyakorlat civil külügyminiszterek kinevezése, ráadásul az uniós ügyek mindinkább belpolitikának számítanak. Göncz hozzátette, hogy ő maga sokáig szociális területen dolgozott, és ez egybevág az EU alapértékeivel: a versenyképesség javítása mellett a társadalmi kohézió is fontos cél.

Hörcsik Richárd fideszes képviselő szerint rendkívül szokatlan, hogy egy külügyminiszternek semmilyen diplomáciai tapasztalata ne legyen, hiszen - mint mondta - "ez egy szakma". A miniszterjelölt elismerte, hogy valóban nincs diplomáciai múltja, és sokat kell tanulnia, de hangsúlyozta azt is: szociális és esélyegyenlőségi miniszterként számos uniós témával foglalkozott, és rendszeresen részt vett EU-s miniszteri üléseken.

Bár konkrét külpolitikai elképzelésekkel Göncz Kinga nem nagyon szolgált, annyit azért leszögezett: lényegesnek tartja, hogy az emberek jobban megismerjék az EU működését, és kézzelfoghatóbbá váljon, mit jelent az unió tagállamának lenni. Fontosnak nevezte a "csatlakozás befejezését", vagyis azt, hogy Magyarország minden szempontból egyenrangú taggá váljon (a schengeni övezethez csatlakozással, az euró bevezetésével és a munkaerő mozgását érintő korlátozások felszabadításával).

Az Európai Ügyek Hivatala visszakerül a Külügyminisztérium szervezetébe - erősítette meg Göncz Kinga a fideszes Nógrádi Zoltán érdeklődésére. Arra azonban nem kívánt válaszolni, ki, milyen pozícióba kerül, mert "itt még nem tartanak a tárgyalások".

A meghallgatás végén a parlamenti bizottság 10:8 arányban (az ellenzéki képviselők nem szavazatai mellett) támogatta a miniszterjelölt kinevezését.