Nem ügyvédből van sok, a feladat kevés - állítja a szakmai kamara
Az utóbbi néhány évben jelentősen nőtt az ügyvédek száma, az egyetemek pedig ontják a frissen végzett jogászokat. Pedig már ma sem jut a tízezres kar minden tagjának elég munka, és előfordul, hogy valaki becsukja az irodát. Az ügyvédi kamarák ennek ellenére sem tartanák szerencsésnek a létszám mesterséges korlátozását, inkább azt javasolják, hogy bővítsék azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben kötelező a jogi képviselet.
Az ügyek zömében ma a felek szabadon dönthetnek arról, hogy maguk járnak el vagy jogász segítségét kérik. A jogi képviselet előírása - ügyvéd, esetleg közjegyző bevonásának kötelezettsége - inkább kivételnek számít. Ilyenek például a csak közjegyző által lefolytatható hagyatéki eljárások, illetve a jogász közreműködését igénylő ingatlan- és cégügyek.
Az óvatosságot ezekben az esetekben az indokolja, hogy létfontosságú eseményekről van szó.
A bírósági eljárásban viszont csak az ítélőtáblák, illetve a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó ügyekben kötelező a jogi képviselet. Emellett ügyvédkényszert írnak elő a választási ügyekben is. A büntetőeljárások többségében viszont a védő közreműködése nem kötelező; ügyvédet csak akkor kell bevonni, ha a gyanúsított előzetes letartóztatásban van, fiatalkorú, nem ismeri a magyar nyelvet, valamilyen fogyatékosságban szenved, vagy öt évnél hoszszabb börtönnel fenyegetett cselekmény miatt járnak el vele szemben. Kirendelt - vagyis ingyen - védő csak akkor jár, ha a közreműködése kötelező vagy a gyanúsított rászorul az ilyen állami segítségre.
Az uniós tagállamok egy részében jóval több ügykörben kötelező a jogi képviselet. A bírósági ügyek esetében ezt a perértékhez kapcsolják: míg nálunk milliárdos követelés esetén sincs ilyen előírás, Ausztriában és Németországban négyezer eurótól kötelező a jogi képviselet. Emellett ügytípusokat is meghatároznak, például családjogi perekben, ha a válást csak az egyik fél kezdeményezi, egyes országokban mindenképpen ügyvédre van szükség. Gyakori, hogy amikor a per a helyi bíróságokénál magasabb szintre kerül, a feleknek gondoskodniuk kell a jogi képviseletről. A büntetőügyekben gyakran már a hároméves szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén is védőt kell kijelölni. Az is előfordul, hogy meghatározzák: ki léphet fel a tartományi, és ki a szövetségi legfelsőbb bíróság előtt. Például Németországban a gyakorlati időtől - és más feltételektől - is függ, hogy az ügyvéd az igazságszolgáltatás mely szintjéig jogosult eljárni.
l Az ügyvédség hosszú ideje ferde szemmel tekint a közjegyzők privilégiumaira. Zokon veszik, hogy a közjegyző által készített közokirat többet ér: Ha valaki ilyen dokumentumban vállal kötelezettséget hiteltartozás visszafizetésére, és a törlesztéssel elmarad, számíthat rá, hogy bírósági procedúra nélkül megjelenik a végrehajtó. Ha egy ügyvéd készítene hasonló iratot, a követelés behajtásáról a bíróság döntene. Az ügyvédek annak sem örülnek, hogy az ingóságokra bejegyzett zálogjog országos nyilvántartása közjegyzői hatáskör. A végrendeletek országos nyilvántartására viszont senkinek nincs monopóliuma, ezért előbb a közjegyzők, a közelmúltban pedig az ügyvédek is létrehozták a maguk adatbázisát.