Szomália, a frontország
Talán a mostani, háromszáz áldozatot követelő csatározások végre felhívják a világ figyelmét a másfél évtizede tartó anarchiára, amely félmillió emberéletet követelt Szomáliában. Az Afrika szarván fekvő ország geopolitikai jelentőségét évszázadokon át a Vörös-tenger kijárata adta, ám ezt a hidegháború megszűnése óta elvesztette. A "terror elleni háborúban" azonban új frontot képez.
Az 1960. július elsején kikiáltott, a korábbi brit, illetve olasz Szomáliföld egyesítésével létrejött Szomália első kormánya a törzsek lakta területek egyesítését is célul tűzte ki. Ez azért hiúsult meg, mert, a gyarmati örökséget idéző határok átrajzolására indított hadműveletek kudarccal végződtek. A törekvések nem változtak az 1969-ben katonai puccs nyomán hatalomra került Mohammed Sziad Barré tábornok diktatúrája idején sem. Ám a hidegháború elcsitulásával mindkét szuperhatalom érdeklődése lanyhult a térség iránt.
Külső támogatás nélkül Sziad Barré sem volt képes önkényuralmát fenntartani. A három legnagyobb klán - erőit egyesítve - 1991. január 27-én megbuktatta a diktátort.
Ez a nap egyben az anarchia kezdete is volt. A térséget a legnagyobb klánok szinte azonnal három részre szakították. Északon, az egykori brit gyarmat területén a népesség egyötödét adó Isszak klán kikiáltotta a Szomáliföld köztársaságot, amelyet azóta sem ismert el egyetlen állam sem. A vele határos Puntföld ugyancsak elszakadt Mogadishutól, ám csupán területi autonómiát harcolt ki magának. Azért nem akar egészen különválni, mert az országrészt uraló törzsszövetség adja a Kenyában alakult ideiglenes kormány fejét, Abdullahi Juszuf Ahmed elnököt.
2001. szeptember 11. Szomália életében is mérföldkőnek számít. A merényleteket végrehajtó al-Kaida éppen az amúgy is ezer sebből vérző országot szemelte ki egyik támaszpontjául. Washington figyelmeztette is Mogadishut, hogy ellenséggé válik, ha menedéket ad a terroristáknak, de ezek az üzenetek regnáló kormány híján a semmibe vesztek. A februárban, majd májusban ismét fellángolt harcok is új színezetet kaptak. Már nemcsak a központi hatalomért folynak a csatározások a klánok között, hanem a Pakisztánból, Jemenből és más arab államokból érkező al-Kaida-terrorcsoportok is össze összecsapnak a feltehetőleg Washington támogatta szomáli világi hadurak fegyvereseivel. Rosszmájú sajtókommentárok szerint a hadurak épp az amerikai támogatás megnyeréséért vették fel az idén a Terrorellenes Szövetség nevet.
Az iszlám törvénykezést hirdető szervezetek egyike vonult most be a fővárosba (és vette üldözőbe a hadurakat), ám korántsem biztos, hogy meg is tudja vetni a lábát. Hiszen ez a harc nem is elsősorban Szomáliáról szól.
